Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Németh Gábor: Mezővárosi írásbeliség, ingatlanforgalom és szokásjog az abaúji és zempléni mezővárosokban a 16-18. században

92 OL, E 213. 13. dob. Bodrogkeresztúr, 1585. nov. 30.; ZmLt. Sátoraljaújhely prot. 41., 55-57. p. (1617, 1618); Hegyaljai stat. i. m. AZT 2(1897) 21. p. 93 Werbőczy I. i. m. 414. p. (III. rész 30. cím); Mád falukönyv i. m. 126-127. p.; Tokaj T&rcal és Tállya i. m. 406-416. p. 94 Hegyaljai stat. i. m. AZT 1(1896) 325. p.; Tbkaj, Ttrczal és Tällya i. m. 402-406. p.; Németh G.: Hegyaljai mezővárosok i. m. 158. p. 95 OL, E 213. 13. dob. Bodrogkeresztúr, 1715. okt. 5., Bodrogkisfalud, 1715. okt. 5., Mád, 1715. szept. 26., Olaszliszka, 1715. okt. 6., Tbkaj, 1715. okt. 5., Tblcsva, 1715. okt. 5. 96 TiREL, Sárospatak prot. 1. köt. 154., 258., 265. p. (1631,1632,1704); Uo. Sátoraljaújhelyi vegyes iratok, 1655. okt. 16.; ZmLt. Sátoraljaújhely prot. 3. (1655), Tkrcal prot. 2. köt. 81., 697., 699. p. (1689, 1690, 1733); Mád falukönyv i. m. 153., 164. p. (1615, 1622); BAZmLt, Gönc prot. („Ötváros törvénye" III. rész), Gönc prot. 2. 7981. p. (1627), Gönc, 1651. máj. 8.; Iványi B. i. m. 161-162. p.; Németh G.\Hegyaljai mezővárosok i. m. 157., 170. p.; Vö.: 1715. évi 27. törvénycikk; Wenzel G.: i. m. 2. köt. 296-301. p.; Németh G.: Gyöngyösi testamentumok i. m. passim, főleg 17-21. p.; A szabad királyi városi végrendeletek hasonló jellegére: J. Újváry Zsuzsa: Kassa város polgársága a 16. század végén és a 17. század elején. T SZ 22(1979) 579-580. p. 97 OL, P 72. Csáky cs. 39. cs. 200. f. Szikszó, 1765. aug. 31.; TiREL, Szikszó, 1679. dec. 14., 1683. máj. 20., 1685. jan. 23., 1701. febr. 23. stb.; A nemesi végrendelkezésre lásd még: Werbőczy I. i. m. 318. p. (II. rész 52. cím), valamint 1647. évi 15., 1655. évi 46., 1715. évi 27. törvénycikkek, Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet. Budapest 1947. 362. p. 98 BAZmLt. Gönc prot. („Ötváros törvénye" I. rész 9. cím), Iványi B. i. m. 159. p.; Mád falukönyv 114. p:,AMK. Gönc, 1600. febr. 28. 99 Németh G.: Hegyaljai mezővárosok i. m. 11-22. p. Németh, Gábor: Die Schriftlichkeit der Marktflecken, Immobilienverkehr und Gewohnheitsrecht in den Marktflecken der Komitate Abaúj und Zemplén im 16-18. Jahrhundert Eine eigenartige Richtung der Entwicklung der ungarischen Städte bilden die Marktflecken mit ihrer überwiegenden Agrarproduktion und darauf beruhenden Warenproduktion. Nebst den Marktflecken der ungarischen Tiefebene, deren Einwohner sich mit Tierzucht und Viehhandel beschäftigten, entwickelte sich ein anderer Typ der Marktflecken, wo der Weinbau als Hauptbeschäftigung bestimmend war. Eine engere Gruppe diesen Typs - und zwar die Marktflecken der Tokajer Weingegend und ihre Umgebung - behandelt der Verfasser dieser Studie. TVotz der Abhängigkeit vom Gutsherrn wurde ihres Territoriums bezüglich die selbständige Regelung des Immobilienverkehrs, sowie anderer damit verknüpfter Angelegenheiten (Gemarkungsgebrauch, Wirtschaftssystem, Prozeßverfahren u.a.) auf Grund jahrhundertelang entwickelten Gebrauches zum wichtigsten, eine große innere Selbständigkeit gewährenden Recht der Marktflecken. Diese Regelung erfolgte im Rahmen des sich seit dem Mittelalter allmählich entwickelten und angewurzelten Gewohnheitsrechtes (consuetudo). Sie war bezüglich der Weinberge, welche nicht zum Fronhofsystem gehörten, von besonders große Bedeutung, da sie nicht nur die Grund71