Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Németh Gábor: Mezővárosi írásbeliség, ingatlanforgalom és szokásjog az abaúji és zempléni mezővárosokban a 16-18. században

kelt hegyaljai statútum szerint még az örökjogon szerzett szőlőről is kell becslevelet kérni, ha az parlagos vagy puszta. Becs nélkül senki nem érvényesíthette törvényadta jogait.

5

2 Rokon és szomszéd tilalmazás (protestatio) és ellentmondás (contradictio) útján jelenthette be az elidegenítésre kerülő ingatlan iránti jogigényét. Mint arról már szó esett, időben a sárospataki protokollumok a legkorábbiak. Itt már az első években az évszázadokig követett gyakorlat kialakult rendjével találkozunk: 1579-ben „Eotwos Gergoly [áthúzva: tiltja] ellenzi, az Balo János házára levelet ne adjonk, azmely házat Eotwos Gáspártul vött, mert vérek vadnak hozzá", „Eotwos Gáspár tiltja Eotwos Gergőit az kerttül, azmelyet Eotwos Gáspár engedett élni, örök levelet ne vehessen róla" stb. Ezen jogintézmények szintén a feudális jog átvétele és beépülése révén gyökeresedtek meg és váltak a helyi consuetudo részévé. 1606-ban a tarcali „törvények" lejegyzésekor a protestációk és tilalmak magyarázatánál a THpartitumra hivatkoztak. Egy 1699-ben elvégzett szikszói tanúvallatáskor a magistrátus többek között azt tudakolta, a rokoni jogai alapján fellépő személy „az országnak s ez helynek rendtartása szerint ellenzette-e" a szőlőt

5

3 Az ellentmondások és tilalmazások közötti különbségek a mezővárosok gyakorlatában összemosódtak. Használták mind a magyar, mind a latin kifejezéseket. A protokollált jogügyleteknek évente a főbíró neve alatt kelt címzéseiben a „Protestationes, prohibitiones seu contradictiones", „Contradictiok, inhibitiok, protestatiok", „In és prohibitiok, protestatiok, contradictiok" terminus technicusok szerepelnek. A Tbkaj környéki mezővárosok „protestációk és tilalmak" közös névvel illették és ugyanitt beszélnek ellenzésről is, de tartalmukat nem határozták meg szabatosan. A 17-18. században általában a „tiltja és ellenzi" sztereotip formulát alkalmazták. Ez egyben arra is bizonyítékul szolgál, hogy a megkülönböztetés nélkül bárki által bármikor alkalmazott helyi szokásjog - az átlagos mezővárosi polgár és kisnemes jogi ismereteihez igazodva árnyaltabb megkülönböztetést nem tett lehetővé és szükségessé. (Werbőzy alapján a nyíltan ellentmondó (contradictor) egy év lefolyása alatt perbe hív és a pert meg is indítja, a titkon ellentmondó egy év és egy nap alatt a törvényes tiltakozást (prohibitio, inhibitio) megteszi és a város könyvébe bevezetteti, azzal a céllal, hogy a tiltakozás elmulasztása miatt elévülés ne történjék.)

5

4 Az ellenzés és tilalmazás jogigény bejelentését tartalmazta: „Oly törvényes eszköz, mellyel a' ki él illendőképpen s' helyesen, mást mindenben megakadályozhat" - határozta meg 1719-ben a hegyaljai szokás. Alapvető feltétele, hogy az illetékes magistrátus előtt történjék. A 17. század elején lejegyzett Tbkaj környéki szokásjog ezt már, mint bevett gyakorlatot tartalmazza: az eladott örökséggel kapcsolatban a város könyvébe tehettek protestációt. Szántóföld és szőlő esetében az ellenző szomszédnak esztendő és három napig kellett letennie a vételárat, másként elmaradt a keresettől. (Ez is magyarázatként szolgál az öröklevél kiállításában sokhelyt követett egy év és három napos terminusra.) A hegyaljai jog szerint, ha a rokon az ellentmondás után egy év és három nap alatt nem indította meg a pert, az öröklevelet megpecsételték és kiadták. Itt említhető, hogy mivel a szőlő alapvető megélhetési forrásnak számított, például Bodrogkeresztúrban, ha a jobbágy szőlőt vett és más szőlője nem volt, szomszédságra nem vethették ki belőle, csak vérségi alapon. A tokaji, bodrogkeresztúri és tarcali szokástól kissé eltérően fogalmazott a 17. században mádiak által is követett tállyai törvény. Szőlővásárlásnál az áldomáskor, vagy tizenöt napon belül, a hátrányosabb helyzetben lévő, nem helyben lakók pedig esztendő és három napon belül ellenezhettek. (Werbőzynél aki a beiktatásnál mond ellent, tizenöt napon belül tartozik a bíró és az esküdtek előtt okát adni ellentmondásának, a beiktatás megtörténte után egy év és egy napon belül.) Rokon tizenkét esztendőn át érvényesíthette jogát, amely ezután elévült: Idegen földön 56