Folia historica 18

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban

zati jogot és részesül a vállalati nyereségben. A részvénytársasági vállalkozással járó korlátolt felelősség lehetővé teszi, hogy azok a tőkék is megmozduljanak, amelyeknek tulajdonosai az egyetemleges felelősség kockázatát hordozó vállalkozási formákban nem vesznek részt. Magyarországon is előfordult, hogy bizonyos - elsősorban közlekedési - részvénytársaságok a részvénynek két eltérő feltételű, de azonos névértékű fajtáját bocsátották ki: az ún elsőbbségi és a törzsrészvényt. Az elsőbbségi részvényeket azok számára bocsátották ki, akik nem voltak közvetlen érdekeltek pl. egy vasúti társaság beindításában. A törzsrészvények tulajdonosai viszont azok közül kerültek ki, akik a vasút által a forgalomba bekapcsolódtak, így a vállalkozáshoz szorosabb érdekük fűződött. Az elsőbbségi részvényt nagyobb szavazati jog és a másik rovására biztosított többletjövedelem, pl. kamat illette meg. Ez az eljárás akkor érthető, ha az értékpapír árucikk jellegét tekintetbe vesszük. Az értékpapír ára nem feltétlenül esik egybe a kibocsátáskor meghatározott névértékkel. A tőzsdén vagy a szabadpiacon a kereslet-kínálat törvényei szerint alakul az ára. Az új értékpapír megjelenésekor a piaci viszonyok tekintetbevételével meghatároznak egy kibocsátási árat, amely általában nagyobb a papír névértékénél. Az elsőbbségi részvény kibocsátási árát természetesen mindig magasabban határozzák meg a törzsrészvényénél. A részvényhez tartozó értékpapír az ún. élvezeti jegy. Ez a típus általában csak a meghatározott időtartamra létesült részvénytársaságoknál jelent meg. Hazánkban pl. a vasúti vonalak létesítésére és üzemeltetésére alakult társaságokat a vasutak államosításának távlati terve miatt csak néhány évtizedre engedélyezték. Ezért a társaságok - még fennállásuk ideje alatt - a részvényeket folyamatosan visszavásárolták névértékükön, s működésük hátralevő tartamára szóló élvezeti jegyeket adtak cserébe, amelyek névérték nélkül, vagyis a társaság alaptőkéjében való részesedés nélkül egzisztáltak. Tulajdonosaik nem részesültek a részvényeseket megillető jogokban (szavazati jog stb.), de a részvényekhez hasonlóan osztalékot kaptak az évenkénti nyereségből. Az élvezeti jegy egy speciális értékpapírtípus volt, mert kibocsátását egy részvénypapírba való korábbi befektetésnek köszönhette ugyan, de attól fogva forgalomképes papírként funkcionált. Néhány közlekedési vállalat élvezeti jegyét a tőzsdén is jegyezték. A részvénytársasági forma Nyugat-Európában a XVII-XVIII. század folyamán fejlődött ki, és a Habsburg Birodalomban az 1700-as évek végén jelent meg.

1^ Akkoriban csak uralkodói kiváltságlevél alapján működhetett részvénytársaság. Ennek oka az volt, hogy a különféle feudális kötöttségekkel terhelt társadalomban számos privilégiumot kellett biztosítani egy társaság működéséhez. A Ferenc-csatorna megépítésére alakult részvénytársaság számára például olyan privilégiumokat adtak ki, amelyek a területkisajátítástól kezdve a munkaerőről való gondoskodáson át a sószállítási jogokig bezárólag mindenről részletesen rendelkeztek. A társaságot - amely egyike a Magyarországon működő legelső részvénytársaságoknak - Kiss József udvari kamarai mérnök nagybirtokosok és bankárok támogatásával hozta létre 1793-ban, és 25 évre nyert kiváltságot a csatorna megépítésére és üzemeltetésére.

1

3 A kiváltságlevél (szabadalom) megszerzése általában nagy nehézségekkel járt. Egy Komáromban 1807-ben hajóbiztosításra alakult társaság csak egy évvel később nyert szabadalmat, mert az uralkodó előzőleg megvizsgáltatta annak komolyságát.

1

4 A „Komáromi Cs. Kir. privilegizált Assecurans Társaság" teljes mértékben megvalósította a részvényekre korlátozódó felelősség elvét. A TUdományos Gyűjtemény 1820-as évfolyama 1. füzetében a társaság ismertetésénél azt írta erről, hogy „... aki tehát hány Actiakat vállal magára, ugyan annyi után húzza a hasznot, vagy szenvedi a kárt." Az 1830-as években már Széchenyi István grófot is a társaság részvényesei között találjuk. Széchenyi nagy szerepet vállalt a részvénytársaságok hazai népszerűsítésében: társa291