Folia historica 18

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban

zati jogot és részesül a vállalati nyereségben. A részvénytársasági vállalkozással járó korlátolt felelősség lehetővé teszi, hogy azok a tőkék is megmozduljanak, amelyeknek tulajdonosai az egyetemleges felelősség kockázatát hordozó vállalkozási formákban nem vesznek részt. Magyarországon is előfordult, hogy bizonyos - elsősorban közlekedési - rész­vénytársaságok a részvénynek két eltérő feltételű, de azonos névértékű fajtáját bocsá­tották ki: az ún elsőbbségi és a törzsrészvényt. Az elsőbbségi részvényeket azok számá­ra bocsátották ki, akik nem voltak közvetlen érdekeltek pl. egy vasúti társaság beindításában. A törzsrészvények tulajdonosai viszont azok közül kerültek ki, akik a vasút által a forgalomba bekapcsolódtak, így a vállalkozáshoz szorosabb érdekük fűző­dött. Az elsőbbségi részvényt nagyobb szavazati jog és a másik rovására biztosított többletjövedelem, pl. kamat illette meg. Ez az eljárás akkor érthető, ha az értékpapír árucikk jellegét tekintetbe vesszük. Az értékpapír ára nem feltétlenül esik egybe a ki­bocsátáskor meghatározott névértékkel. A tőzsdén vagy a szabadpiacon a kereslet-kí­nálat törvényei szerint alakul az ára. Az új értékpapír megjelenésekor a piaci viszonyok tekintetbevételével meghatároznak egy kibocsátási árat, amely általában nagyobb a pa­pír névértékénél. Az elsőbbségi részvény kibocsátási árát természetesen mindig maga­sabban határozzák meg a törzsrészvényénél. A részvényhez tartozó értékpapír az ún. élvezeti jegy. Ez a típus általában csak a meghatározott időtartamra létesült rész­vénytársaságoknál jelent meg. Hazánkban pl. a vasúti vonalak létesítésére és üzemelte­tésére alakult társaságokat a vasutak államosításának távlati terve miatt csak néhány évtizedre engedélyezték. Ezért a társaságok - még fennállásuk ideje alatt - a rész­vényeket folyamatosan visszavásárolták névértékükön, s működésük hátralevő tarta­mára szóló élvezeti jegyeket adtak cserébe, amelyek névérték nélkül, vagyis a társaság alaptőkéjében való részesedés nélkül egzisztáltak. Tulajdonosaik nem részesültek a részvényeseket megillető jogokban (szavazati jog stb.), de a részvényekhez hasonlóan osztalékot kaptak az évenkénti nyereségből. Az élvezeti jegy egy speciális értékpapírtí­pus volt, mert kibocsátását egy részvénypapírba való korábbi befektetésnek köszönhet­te ugyan, de attól fogva forgalomképes papírként funkcionált. Néhány közlekedési vál­lalat élvezeti jegyét a tőzsdén is jegyezték. A részvénytársasági forma Nyugat-Európában a XVII-XVIII. század folyamán fejlő­dött ki, és a Habsburg Birodalomban az 1700-as évek végén jelent meg. 1^ Akkoriban csak uralkodói kiváltságlevél alapján működhetett részvénytársaság. Ennek oka az volt, hogy a különféle feudális kötöttségekkel terhelt társadalomban számos privilégiumot kellett biztosítani egy társaság működéséhez. A Ferenc-csatorna megépítésére alakult részvénytársaság számára például olyan privilégiumokat adtak ki, amelyek a területki­sajátítástól kezdve a munkaerőről való gondoskodáson át a sószállítási jogokig bezáró­lag mindenről részletesen rendelkeztek. A társaságot - amely egyike a Magyarországon működő legelső részvénytársaságoknak - Kiss József udvari kamarai mérnök nagybir­tokosok és bankárok támogatásával hozta létre 1793-ban, és 25 évre nyert kiváltságot a csatorna megépítésére és üzemeltetésére. 1 3 A kiváltságlevél (szabadalom) megszerzése általában nagy nehézségekkel járt. Egy Komáromban 1807-ben hajóbiztosításra alakult társaság csak egy évvel később nyert szabadalmat, mert az uralkodó előzőleg megvizsgáltatta annak komolyságát. 1 4 A „Komáromi Cs. Kir. privilegizált Assecurans Társaság" teljes mértékben megvalósítot­ta a részvényekre korlátozódó felelősség elvét. A TUdományos Gyűjtemény 1820-as évfolyama 1. füzetében a társaság ismertetésénél azt írta erről, hogy „... aki tehát hány Actiakat vállal magára, ugyan annyi után húzza a hasznot, vagy szenvedi a kárt." Az 1830-as években már Széchenyi István grófot is a társaság részvényesei között találjuk. Széchenyi nagy szerepet vállalt a részvénytársaságok hazai népszerűsítésében: társa­291

Next

/
Thumbnails
Contents