Folia historica 18

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Pallós Lajos: Történeti értékpapírok a Legújabbkori Történeti Múzeumban

ságok alapítását kezdeményezte, részvényeket vásárolt, és erre biztatta birtokostársait is.

1

5 Az 1840. évi 18. tc-ben létrejött a részvénytársaságok alapításának és működésének első hazai szabályozása. Az alapítás azontúl nem kiváltságlevéllel, hanem az ugyanazon évben felállított váltótörvényszék bejegyzése mellett a helytartótanács engedélyével történt. Akkortájt alapították meg részvénytársasági formában az első pesti és vidéki pénzintézeteket.

1

6 A szabadságharc leverését követő időszak nem hozott fellendülést a gazdaságban sem. 1864-ben ugyan megnyílt Pesten az Áru- és Értéktőzsde, és néhány részvény és záloglevél jegyzésével megindult az értékpapírpiac, de az csak a kiegyezés utáni gazdasági fellendülés korában vált jelentőssé.

1

7 Az 1875. évi Kereskedelmi Törvény az új korszaknak megfelelően szabályozta a részvénytársaságok működését. Az alapítást cégbírósági bejegyzéshez kötötte és részletesen meghatározta a működési feltételeket. A korábbi névre szóló részvények mellett megjelenhettek a bemutatóra szóló papírok, ami azt jelentette, hogy a részvények a társasági igazgatóságok engedélye, sőt tudomása nélkül gazdát cserélhettek. A múlt század utolsó évtizedeiben gomba módra szaporodó részvénytársaságok jelezték a gazdasági élet fellendülését.

1

8 Részvénytársasági formában működött a pénzintézetek zöme. Az iparvállalatokon belül a részvénytársaságok aránya kisebb maradt ugyan (az 1890-es években 13%)

1

9, mert a szerényebb vállalkozásokhoz szükséges tőke magánerőből is kitelt, de a nagyobb vállalkozások jelentős része részvénytársaságként működött az iparban is. A részvénytársasági forma a vasúti vállalkozástól kezdve a szolgáltatóiparig a gazdaság minden szférájában megjelent, olyannyira, hogy a tőzsdei árjegyző lapok az egyes részvényeket már a századfordulón ágazatonként csoportosították.

2

0 Az I. világháborút követően a részvénytársaságok jelentősége tovább nőtt. A gazdasági válságok nyomána vállalatok a tulajdonosi kockázat csökkentése érdekében gyakran alakultak át más vállalkozási formából részvénytársasággá.

2

1 A részvénytársasági forma törvényes szabályozása a két világháború között lényegesen már nem változott a korábbihoz képest. Az 1873-tól az államosításokig megjelent különféle gazdasági és pénzügyi kompaszok tízezernél is több részvénytársaság adatait tartalmazzák.

2

2 Az LTM értékpapírgyűjteménye ezek közül mintegy 1100 társaság kb. 2000 eltérő kibocsátású részvényét őrzi csak. Ennek az a legfőbb oka, hogy az államosításkor a Pénzintézeti Központba bekerült, illetve a magánszemélyeknél maradt részvények döntő többségét az akkor érvényes kibocsátások papírjai tették ki. A korábban megszűnt társaságok részvényeinek jó része megsemmisült, kisebb részük pedig családi hagyatékokban kallódott tovább, vagy levéltárakba került.

2

3 Az LTM gyűjteményében az említetteknél fogva mindössze a Pécsi Takarékpénztárnak egy 1845-ben kibocsátott részvénye képviseli a reformkort. A helyi kereskedők és dél-dunántúli földbirtokosok által létrehozott pénzintézetnek még további két részvénykibocsátásából is őrzünk részvényeket, az 1874. és az 1926. éviből. AII. világháború után már nem bocsátott ki a pénzintézet új papírt, hanem az 1926-os részvényeket bélyegezték felül forint névértékre 1947-ben. Az 1850-es évekből két rövid életű és helyi jelentőségű társaság, a temesi Lukányi Hideggyógyvízfürdő Rt. és a Kőbánya-Liget Társaság rendkívül szép grafikájú részvényeivel rendelkezünk. A kiegyezést követő évek gründolási lázzal és gazdasági válságokkal terhes világából mintegy tucat részvényünk van. Ezek közül a „Hunnia" és a „Haza" biztosító társaságok, valamint a Debrecen-Hajdúnánási Helyi Érdekű Vasúttársaság papírjai szerepeltek a tőzsdén. A Magyar Általános Kőszénbányatársulat 1869-es, és a Ferenc-Csatorna Társulat 1873-as részvényeit a szabadsághős Türr István személye köti össze. Türr a kiegyezés után gazdasági vállalkozásokba fogott, és részt vett az említett két társulat létrehozásában is. Az 1870-ben alapított Ferenc-Csatorna Társulat nem azonos a korábban említett Kiss József-féle társasággal. Annak szabadalma az 1800-as évek elején 292