Folia historica 18

III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Cs. Lengyel Beatrix: Veress Ferenc Kemény Gábor portréja fotokerámián

mes szemlélője akad és bőven kijut neki a méltánylatból, melyet valóban meg is érdemel."

3

5 Biztosan szerepelt a kiállításon az a Gadányi György gyűjteményében lévő „Az 1879dik évi székesfejérvári országos kiállítási emlék" feliratú, 56 portréval díszített tál, melyet a neves gyűjtő a Foto-ban mutatott be néhány évvel ezelőtt.

3

6 Ezt feltételezzük a Nemzeti Múzeum Kemény portréját hordozó táljáról is, hiszen Kemény ekkor miniszter, a fehérvári kiállítást ő nyitotta meg, s éppen 1879-ben rendelt fotokerámiákat Veresstől.

3

7 Az országos lapokban, amelyek szintén bőven közöltek cikkeket a kiállításról, nem találtunk Veress Ferencre vonatkozó egyéb utalást. A kiállítást záró jelentésből még annyit tudunk, hogy a II. csoport C. osztályában (Porczellán-, üveg és agyagipar) a porczellán fényképezésért Veress bronzérmet kapott.

3

8 Ennek ellentmond a kolozsvári Iparkamara Jelentése, amely szerint: „utólag az első rendű kitüntetést, díszokmányt nyerte..."

3

9 Mindenesetre ez a legnagyobb elismerés, amit porcelánra égetett fényképeivel aratott. Ezt követően a tárgyak a Désen megrendezett (1879 július) Termény- és Iparkiállításon szerepeltek.

4

0 1 881-ben a központi Iparcsarnok háziipari szakosztályának kiállításán is feltehetően ott voltak a fotokerámikák.

4

1 Időközben a Kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara 1880. évi jelentése „Veress Ferenc fotokeramikai vállalatának - a nagy beruázás után - kellő részvét hiányában" történt feladásáról tudósított.

4

2 Az utolsó általunk ismert híradás Veress fotokeramikai tevékenységéről a Debreceni Ellenőr című újságban jelent meg, a debreceni iparműkiállítás kapcsán.

4

3 „Porczellán. Itt első helyen kell említenünk a Fischer Vilmos herendi gyárából került remek porczellán tárgyakat, különösen pedig a feltűnő szépségű gyümölcs tányérok, Aufsazok és beégetett fényképpel magyar táj- és genreképekkel ellátott minden rendű servicek s chinai utánzatok vonták magukra (sic!) különösen a figyelmet, a mi természetesen nagyob számú megrendeléseknek volt előmozdítója." Az Ellenőrt idéző Kelet „Kolozsváriak Debreczenben" címmel, megjegyzést fűz idézetéhez: „(Megjegyezzük itt, hogy csak a porczellán készül Herenden, festése, valamint az égett fényképek Korozsvártt.)"

4

4 A fotokeramiák kapcsán korabeli cikkekben többször is említett Fischer Vilmos, a herendi gyáralapító Fischer Mór fia, aki 1874-ben nyitotta meg porcelánfestészetét és fehéráru raktárát Kolozsvárott. Festődéje 1884-ig herendi fehérárura dolgozott, majd cseh porcelánt használt.

4

5 Maga Veress Ferenc - tudomásunk szerint - egyetlen helyen sem utal együttműködésükre, a korabeli tudosítások azonban minden kiállítás kapcsán együtt szerepeltetik nevüket. Tklán nem véletlen az sem, hogy Veress, bár a fotokerámia készítésének technikáját ismetető cikksorozatában említi a porcelánfestés megtanulásának szükségességét, de erre részletesen nem tér azután ki, holott a többi műveletet valóban részletesen ismerteti. Az is elgondolkoztató, hogy a kolozsvári kamarai jelentés szerint „öt évi tanulmányok" - vagyis 1874(!)-től végzett - kísérleteinek eredményét várta 1879-ben 4

6 Veress visszaemlékezéseiben 1867 utáni évre, vagyis 1868-ra teszi kezdő lépéseit e téren, bár évszámot határozottan nem ír

4

7 viszont kísérleteiről az első hírlapi tudósítás - igen későn, 1876-ban jelent meg 4

8 Az ismert források alapján arra kell következtetnünk, hogy bár a fotokerámia készítésének gondolata 1867-től foglalkoztatta őt, komolyabb kísérletezésbe csak Fischer Vilmos 1874-es kolozsvári megtelepedése után kezdett. Elképzelhető, hogy a vállalkozás anyagi nyeretlensége folytán, vagy más miatt a későbbiekben nem dolgoztak együtt, s Veress 1882-től, a fotokerámiát ismetető cikksorozatában már ezért nem említi Fischert. Esetleges közös tevékenységük bizonyítása, illetve e hipotézis evetése további kutatásainktól remélhető. 283