Folia historica 18
III. Műhely - elméleti, módszertani, gyakorlati kérdések - Cs. Lengyel Beatrix: Veress Ferenc Kemény Gábor portréja fotokerámián
A számos európai országban tartósan meghonosodott technika magyarországi legkitartóbb és legszakavatottabb képviselőjének ezirányú tevékenységéről ezidáig ennyit sikerült megtudnunk! E vállalkozása is igazolni látszik Miklósi Sikes Csaba tanulmánya címéül választott idézetét: „így szántottunk s vetettünk, de aratni sohasem arathattunk..." Jegyzetek 1 Fényképészeti Lapok (a továbbiakban: FL), 1 (1882) febr. 2. 28. p. Lemling Józsefről nem sikerült adatokhoz jutnunk, pedig személye érdekes volna, hiszen Veress eképpen említi őt: „A mindnyájunk előtt köztiszteletben levő..." uo. 2 A kaspót Kővári Ágnes ismertette „Veres Ferenc népviseleti felvételei egy fotokerámián" című cikkében. In: Történeti Múzeumi Közlemények (1980) 98-107. p.; a tányér publikálatlan. 3 Kelt: Budapest, 1949. november 10-én. 4 MOL, P. 1425/4. es. 1949. évi iratok. 5 MOL, P. 1425/1-7. es. 6 Veress Ferenc: Kemény Gábor báró. Legújabbkori Történeti Múzeum, Nemzeti Történeti Fényképtár. Ltsz. 78.799. Ezúttal is köszönöm a Fényképtár munkatársainak szíves segítségét. 7 Miklósi Sikes Csaba: így szántottunk s vetettünk, de aratni soha nem arathattunk..." Veress Ferenc kolozsvári fényképész cseppet sem rendhagyó pályaképe. In: Veress Ferenc emlékkiállítás. Gödöllő 1984-1985. 35. p. 8 Az utolsó erdélyi országgyűlést az 1865. szeptember 1-jei uralkodói leirattal hívták össze 1865. november 26-ra, Kolozsvárra. 9 Kemény Gábor. A nemzetek fejlődéséről. Kolozsvár 1856. E könyvben Eötvösnek „А XIX. század uralkodó eszméi" c. munkájának egyes részleteit bírálta. Eötvös 1860-ban ragált, ekkor több kisebb tanulmányban válaszoltak egymásnak. 10 Kemény életére vonatkozóan lásd: Bölöny József Magyarország kormányai. Budapest 1978. 249. p.; Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. 5. köt. Budapest 1897. 1422-1427. p.; Vasárnapi Újság 22 (1875) március 21. 12. szám. 11 Veress munkásságára vonatkozóan adatokat az alábbi forrásokból merítettünk: Fotolexikon. Budapest 1963. 623. p.; Fejős Imre: A fényképezés magyar úttörői -Veress Ferenc. Foto (1957) 215-219. p.; Veress Ferenc emlékkiállítás. Gödöllő, 19841985.; A Fejős idézet Fejős Imre idézett cikkéből való. 12 Veress Ferenc: A gyakorlati photocheramikáról. FL 1 (1882) 2. szám 28-29. p.; 4. szám 60-61. p.; 7. szám 113-115. p.; 9. szám 148-151. p.; 11. szám 182-184. p.; 12. szám 204-209. p.; - Veress Ferenc: Gyakorlati photocheramikáról. FL 2 (1883) 7. szám 144-146. p.; 9. szám 184-186. p.; 11. szám 220-222. p.; 12. szám 253-254. p.; Veress Ferenc: A photocheramikáról. FL 3 (1884) 7. szám 137-138. p.; 9. szám 175178. p.; 11. szám 217-218. p. 13. FL 1 (1882) 7. szám 115. p. 14 Gumiarábikum. Bizonyos acacia-fajok sárgás-barna, levegőn megkeményedő, gumiszerű váladéka, amely kétszeres mennyiségű vízben tökéletesen oldódik; fotoragasztóként, kromátkolloidos eljárásoknál kolloidként használatos. 15 Ammonium dikromát - (NH 4) 2 Cr 2 0 7 -: narancsvörös, kristályos vegyület, amely vízben jól oldódik, különböző kolloidok (szerves vegyületek pl. gumiarábikum) fényérzékennyé tételére szolgáló erős méreg. Fény hatására barnul, bomlik; közben cserzi (vagyis megkeményíti) és víz-oldhatatlannná teszi pl. az egyvszerű anyagokat. 284