Folia historica 18
I. Tanulmányok, közlemények - Péter Katalin: A haza és a nemzet fogalma az ország három részre hullott állapotában
ségtől gazdasági határ. Nincs az az elmélet, amelynek az alapján meg lehetne határozni, hogy ezek az egységek micsodák. A századfordulón élőket azonban elméletek nem zavarták. Ők a királyság, a fejedelemség és a hódoltság életét tudomásul vették. Meg is nevezték őket. Beszéltek és írtak mind a királyságról, mind a fejedelemségről úgy, mint „9rszág"-ról. A „haza" azonban a tudatukban az egész középkori Magyarország volt. És a három országrész különállását is e felfogás szellemében értékelték. Legvilágosabban talán Bethlen Gábor és II. Mátyás egyik szerződése írta le. Az 1615-i Nagyszombatban létrejött megegyezéshez illesztett titkos, a török miatt titkolt okmány tartalmazza. Eszerint az erdélyi szabad fejedelemválasztás, hacsak az erdélyiek nem kívánnak az ügyben előbb változást, addig marad meg, míg „Isten kegyelméből Buda és Eger a török hatalma alól fel nem szabadul". 2 7 Világos: a király, a fejedelem és a szultán kezén lévő töredékek elvben egyetlen országot alkotnak. Az összetartozás tudatát éltető tények csökkenése tehát az alapvető viszonyokon nem változtatott. A szálak lazulását azonban talán a kortársak is érzékelték. Ilyen értelemben magyarázható - vagy ilyen értelemben is magyarázható - mindenesetre az a feltűnő jelenség, hogy a századfordulón az országot szimbolizáló Szent Korona tárgyi és eszmei értelemben egyaránt a figyelem középpontjába került. Korábban is megvolt természetesen a helye a magyarországi közjogban. A koronázás értelmét például idők folyamán különbözőképpen magyarázták, de az uralkodókat teljes jogú királyoknak mindig is csak akkor tekintették, ha a Szent Koronával végbemenő koronázást - idővel változó szertartás szerint - végrehajtották. A korona viszontagságos sorsát azonban korábban nem kísérték élénk érzelmek. És nagyon jellemző ilyen szempontból, hogy 1551 végén Bécsbe, 1580-ban pedig Prágába vitték anélkül, hogy Magyarországon emiatt különös felháborodás támadt volna. Csak a koronázások idejére hozták az ereklyét Pozsonyba vagy Sopronba. Bocskai harcának egyik fontos követelése viszont a Szent Korona végleges hazahozatala és itthoni őrzése lett. A bécsi békében előkelő helyen, a negyedik pontban mondták ki a teljesítését. Amikor pedig II. Mátyás - 1608 nyarán - valóban megszerezte a koronát Rudolftól, országos üdvrivalgás támadt. Mátyás Prága alatti táborában az urak és a katonák lelkesedtek; itthon úgy terjed el az örömhír, hogy valamennyi megye és szabad királyi város értesítést kapott a nagy eseményről. 2 8 Magyarországra a Szent Korona aztán Mátyás koronázása alkalmával jött. És attól kezdve egészen a 19. század közepéig nem kellett újabb viszontagságokat átélnie. Jellemző azonban, hogy Bethlen az első hadjárat idején elvitette magához. És - mivel nem koronáztatta meg magát - a kortársak Bethlennel kapcsolatban legtöbbször érintett beszédtémája éppen ez a rejtélyes cselekedet, a koronázás elmaradta lett. A Szent Koronához tartozó eszmék iránt feltámadt általános figyelmet pedig világosan tanúsítja az, hogy a századfordulón többen is - és akkor először - könyveket írtak róla. Az első nyomtatott ábrázolás szintén akkor készült a koronáról. Berger Illés könyvében volt illusztráció. Ez Magyarország Szent Koronájának eredetéről és viszontagságairól szólt, és közvetlenül a korona 1608-i „kiszabadulása" után jelent meg. A breznóbányai születésű német polgár Berger után aztán az egyik főrangú koronaőr, Révay Péter jelentetett meg leírást a Szent Korona valóságos látványáról és szimbolikus értelméről 1613-ban, majd később is kiadta. Másik könyvét a század közepe után írta ugyanebben a tárgyban. Lackner Kristóf azonban, a soproni polihisztor és városi előljáró még 1615-ben kiadott egy munkát a Szent Koronán látható jelképekről. 2 9 Ez a feltűnően egyidejűleg megjelent könyvegyüttes egyébként a legerősebb tünete annak, hogy a korona iránti érdeklődés a századfordulón nem valami ösztöntől hajtva 23
