Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Kovács S. Tibor: A hegyestőr (Egy speciális szúrófegyver története)

man the Magnificent. Syndey, 1990. 35. p. 8., 78. p. 60., 83. p. 68., Ez a amotívum indaszálakhoz kapcsolódó félpalmettákból áll, amelyek általában az indák végén a szál felé visszakanyarodnak és kettéágaznak. 33 Akurgal, E-Mango, C-Ettinghausen, R.: Les Tíésors De Türquie. Genéve, 1966. 209. P34 Haenel, Eric: Kostbare Waffen aus dem Dresdener Rüstkammer. Leipzig, 1923. 128. p. Az itt szereplő pallost 1610-ben a száz választófejedelem kapta ajándékba. 35 Bécsnél 1532-ben elesett Khasan bég hegyestőrének markolatgombja „turbán" alakú. Nincs hárítólemeze, de van pengevédő tokja. A keresztvas keleti jellegű, nyitott szájú sárkányfejekben végződik. Ez a darab is jól példázza, hogy a törökök igen hamar átveszik a huszároktól ezt a fegyverfajtát. Thomas, Bruno: Gesammelte Schriften zur Historischen Waffenkunde I. Bd. Graz-Austria, 1977. 189. p. 36 Lugosi J.-Temesváry E i. m. 50. kép; „...egy fekete cápás régi formájú aranyos kardot, egy ezüstös aranyos hegyes tőrt, ez kettőnek az Kápáján két betűvel Szirmay Istán (f 1612) vagyon felmetszve. Szirmay Péter végrendelete. Szendrő 1656. II. 29. Történelmi T5r. 1901. 150. p. 37 Dresda, Ehrenthal nr. 737. pfauder. 38 Rosemberg, Marc: Der Goldschmiede Merkzeichen IV. Bd. Berlin, 1928. 438. p. 7926. tétel 39 Szablowski, Jerzy: Collections of the Royal Castle of Wawel. Warsawa, 1975. 69. ábra; V. Ember Mária i. m. 32. p. 40 Ehrenthal, Von M.

: Genuesische Mingen. Zeitschrift für Historische Waffenkunde. 2 (1900-2) 25-28. p. 41 Nadolski, A. i. m. 105. ábra; A Moszkvai Kreml Állami Fegyvertára. Ltsz.: 5890. Ezek a darabok a 17. századból valók. 42 Ltsz.: 63.8356. A hüvely törött, hossza: 745 mm. Magyar Hadtörténelmi Emlékek. Szerk.: Szendrei János Budapest, 1896. 349. p. 2686. tétel. Az itt szereplő hegyestőr jól azonosítható ezzel a töredékkel. Valószínűleg hasonló darabokat takar a 17. századi hagyatéki leltárak „aranyos-ezüstös hegyestőrre". 43 Ltsz.: 53.3333. (Arm.Jank. 68.) Th.: 1.255 mm Psz.: 28 mm. Ez a darab a leltárkönyv szerint Gyulafehérváron, Hunyadi János sírjából került elő. Tfermészetesen a darab sokkal későbbi, azonban valószínű, hogy sírleletből származik. 44 Czuberka Alfréd: Kuruczkori Fegyverek. Budapest, 1906. 30. p. 45 Kalmár J. i. m. 89. p. 161./c kép, 91. p.; Hasonló keresztvas található gróf Pálffy Miklós szablyáján. - Lugosi J.-Temesváry F. i. m. 52. kép 46 Das Landes - Zeughaus in Graz. Leipzig, 1880. 73-74. p; ThallóczyL. i. m. 178-186. p.; Czuberka A. i. m. 32. p.; Kalmár J. i. m. 91. p.; A pallos-hegyestőrt a források először 1612-ben gróf Thúrzó György kincstárának leírásakor említik: Báró Radvánszky Béla: Magyar Családélet és Háztartás. II. kötet Budapest, 1879. 178-179. p. 47 Sándor Imre: Czimerlevelek. I. (1551-1629) Kolozsvár, 1910. 92. p. Kalmáry Péter címerlevele. Bécs, 1626. május 15. 48 Takáts Sándor: Török-magyar bajviadalok. Budapest, 1913. 69-70. p.; Tinódy Sebestyén: Krónika. Budapest, 1984. 189., 497. p. 49 Thúry György hagyatéka. 1571. április 23. Sz 4 (1870). 723-727. p. A leltár egy aranyos, egy ezüstös és öt darab paraszt hegyestőrt említ. 50 Szalay Ágoston: Négyszáz magyar levél a 16. századból I. kötet Pest, 1861. 380-382. p.; Szakály Ferenc: Adalékok Szegedi Kis István és Skaricza Máté életéhez. A Ráday Gyűjtemény Évkönyve. 2 (1982) 163-166. p. Szegedi Kis Istvánt úgy engedik szabadon a törökök, hogy a kezes, Mező Ferenc, 1.200 forint értékben fegyvereket hozat Németországból. Igen sok, főként genovai jegyet felhasználó stiriai penge is beeke198