Folia historica 18

II. Forrásközlések - új szerzemények - Kovács S. Tibor: A hegyestőr (Egy speciális szúrófegyver története)

rült ezen az úton az országba. - Nadolski, A. i. m. 35. p.; Szükséges hangsúlyozni, hogy nemcsak genovai jeggyel készítettek kard- és hegyestőrpengéket Stiriában: Kamniker, Kurt: Das gekränte Pi als Klingemarke im Grazer Zeughaus. Waffen- und Kostümkunde 21 (1979) 74-76. p. 51 Thallóczy L. i. m. 184. p.; Lásd a 35. jegyzetet!; A török mec, a lengyel koncerz és az orosz koncsár kifejezés a magyar hegyestőr szó megfelelője. Latinul dolon, sica alakban fordul elő: Pariz-Pápai, Franziscus: Dictionarium Latino - Hungaricum. Tyrnaviae. 1762. 843. p. 52 Ltsz.: 55.3349. (Arm. Jank. 69.) Th.: 1.232 mm Psz.: 17 mm. Lugosi J.-Temesváry F. i. m. 63. kép; Lefelé hajló, sasfejeket ábrázoló négyélű hegyestőrt ábrázol Apaffi György (t 1635) síremlékének hosszanti oldala. A szarkofágot a nagyszebeni szobrász, Nikolai Illés készítette 1638-ban. Divald Kornél: Magyarország művészeti emlékei. Budapest, 1927. 189. p. 53 Az egész, majd a szélekre került két rész fontos díszítőmotívuma az egykor Tfeleki Ernő gyűjteményében lévő pallosnak: Kalmár J. i. m. 98. p. (178. kép) Egy Krakkóban őrzött hegyestőr (nyomottgömbös markolatgombbal, lehejló nyitott szájú sárkányokat ábrázoló keresztvassal) hasonló módon van ékesítve: Zygulski, Zdzislaw: Sztuka Turecka. Warszawa, 1988. IX. tábla; A 8. képen látható török hegyestőr hüvelyének hátlapja is hasonló jellegű. Véleményem szerint az ötvös jellegzetes török ötletet valósít meg magyar motívumokkal Bethlen Ferenc hegyestőrén. 54 Ltsz.: 55.3327. (1934/379.) Th.: 1.350 mm Psz.: 24 mm. Codex Vindobonensis 8626. Österreichischen Nationalbibliotek. Ez a fegyver a „Granitzer" feliratú képen található. 55 Petsopoulos, J. i. m. 6-9. p. The Age of Sultan Süleyman i. m. 91. p. 77, 124-5. p. 120-22.; A SAZ motívum egy tollszerű, fogazott szélű levél. A hatayi kínai eredetű, lótuszvirágok, valamint pünkösdi rózsák ábrázolását jelenti a török művészetben. A kettő együttes alkalmazása igen gyakran előfordult. 56 Ltsz.: E.60.28; Th.: 1.165 mm Psz.: 28 mm; Itt is szeretném megköszönni Szilágyi Andrásnak, hogy a darabot tanulmányozhattam. A szultáni tugrára vonatkozó információt Pásztor Emesének köszönöm.; Katona Imre: A fraknói kincstár 1725-ös leltára. Művészettörténeti Értesítő. 29 (1980) 144. p. (Nro. 9.) A leltár az itt említett darabot írja le. 57 Tbjhusmuseets Skrifter. Copenhagen 7(1963). 66-68. p. 58 Lenz, von E: Die Waffensammlung Des Grafen S.D. Scheremetew in St. Petersburg. Leipzig, 1897. 76. p.; Szablowski Jerzy: A krakkói Wawel gyűjteményei. Budapest Varsó, 1971. kat. szám: 247. A szerző a darabot lengyelországi örmény munkának tartja.; Nadolski, A. i. m. 106., 109. kép; Zygulski, Z. i. m. IX. tábla. 59 Ltsz.: 55.3330. (1934/324.) Th.: 1.200 mm Psz.: 25 mm. 60 A Tfeleki-gyűjteményből származó hegyestőr hüvelyén lévő RUMI jellegű díszítőmotívum párhuzama Újlaki György 1627-ben készült, áttört aranyozott ezüstlemezzel bevont tegezén és puzdráján látható. A tárgyakat NL mesterjegyű erdélyi ötvös készítette. A két tárgy és a hegyestőr a 17. század első felében Erdélyben készült. Die Karlsruher Türkenbeute. Hirmer Verlag. München, 1991.238-240. p. nr. 188. A hegyestőr keresztvasának párhuzama Apaffi György (t 1635) síremlékén látható: lásd 52. jegyzet.; valamint Rákóczi László (t 1664) pallosán, Iparművészeti Múzeum E.60.17. Néha előfordul, hogy török fegyverek korabeli utánzataira bukkanunk. Lehetséges, hogy ezeket megrendelésre vagy ajándékba készítették török főembereknek.; 1611ben a debreceni ötvösök készítették el a budai dívánnak szánt erdélyi ajándékokat. 199