Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Körmöczi Katalin: A magyar országgyűlés 1861-ben (Néhány adalék és emlék)

séget kimondó, a szólásszabadságot érvényesítő témái. Az Októberi Diploma következtében kiadott határozat alapján így például 1861. januárjában az igazságszolgáltatás autonómiája birtokába jutott Magyarország, még mielőtt politikai és közjogi önállóságát visszanyerte volna.

1

0 A január 23-án összeült értekezlet a magyar magánjog régi rendszere, az 1848-as, az ősiségét, az úrbéri viszonyokat megszüntető törvények, valamint az 1849. után alkalmazott osztrák jogszabályok közötti ellentmondások megszüntetését, a kialakult viszonyokhoz legjobban alkalmazkodó jogrendszert volt hivatva kialakítani. Társadalom és jogpolitikai vonatkozásban az Országbírói értekezleten kirajzolódnak és ütköznek a konzervatív, a rendi szemléleten alapuló és az 1848-as demokratizmust képviselő erők. A képletet bonyolítja, hogy 1848. csupán keretadó lehetett, kidolgozatlan jogrendszere miatt. Deák Ferenc ezért néhány, a polgári jogrendszer bevezetését támogató politikussal, mint Horvát Boldizsár, a későbbi igazságügyminiszterrel, vagy Tóth Lőrinc, az 1849-es igazságügyi miniszteri ügyésszel

1

1 az 1843-44-es országgyűlésen átdolgozott és megszavazott büntető codexet javasolta. Deák a reformkor és 1848. liberális szellemét kívánta követni, s a már egyszer elértből nem visszalépni, „...előttem is ... alapeszme a régi magyar törvények visszaállítása, de ahol ... azok visszaállításából a jogviszonyok megzavarását, vagy institutionk demokratikus szellemének fölforgatását hiszem bekövetkezőnek, ott kédkedés nélkül ellene szólok, ..." mondja az értekezlet vitájában.

1

2 A közjogilag lényegében törvénytelenül összehívott értekezlet a törvénykezés magyar rendszerét ellentmondásosan oldotta meg. Az időközben, február 26-án, kibocsátott Februári Pátens keltette zavar szerepe sem mellőzhető e tekintetben; Deák 25-én elhagyja az értekezletet. A mintegy hatvan főből; a felső bíróságok tagjaiból, konzervatív szakértőkből és néhány ellenzéki jogász politikusból álló testület

1

3 éppen, mert mint Deák is, az 1861-es országgyűlés előkészítésének értelmezte az értekezletet, felemásan döntött, s ebben a politikai meggyőződések mellett a taktikai elemek is közrejátszottak. 1860-61-ben a neoabszolutizmusnak, egy totális abszolutista rendszernek a felváltásáról lévén szó, mintegy köz- és polgárjogi káoszban a váltás eszközeiként abszolutista, rendi alkotmányos és liberális, polgári alkotmányos módszerek alkalmazására került sor egyidejűleg. Uralkodói parancsok; Októberi Diploma, Februári Patens, közjogilag törvénytelen, az országgyűlés hatáskörébe gázoló értekezletek; az esztergomi és az országbírói értekezlet, az 1848-as törvények szellemében, népképviseleti alapon, de megyei törvényhatóságok újraéledésével a megyei keretek között lejátszódó képviselőválasztások jellemzik a viszonyokat. Mindeközben a magyar közjog szerint Magyarországnak az országgyűlés által elfogadott, a király által szentesített 1848-as törvények alapján független felelős minisztériuma kellene lennie, ennek hiányát tetézi, hogy a legfelsőbb parancsokat kiadó uralkodó pedig nem tekinthető a magyar korona országai felkent királyának. Az 1861-es országgyűlést létrehozó hónapok koncentráltan hordják magukban mind az 1847-tel jelezhető, a forradalom előtti Magyarország, mind az 1848. évi és az 1849-es események minden ellentmondását, egyszersmind a megoldási kényszerét is, a birodalom kül- és belpolitikai helyzete és a magyar viszonyok rendezésének sürgető kényszere miatt. A több irányú és érdekű rendezés egymásnak ellentmondó faktorai között egy bizonyos, úgymond munkamegosztás rajzolódik ki az országgyűlést előkészítő mozzanatok és az országgyűlés tevékenysége között. Az előbbi a társadalompolitikai, a polgári szabadságjogok kérdése tisztázását - bár több esetben kimondva is csak átmeneti jelleggel - vállalta fel, míg az országgyűlés elsősorban Magyarország közjogi helyzetének megoldását tekintette feladatának. Az országgyűlés összehívását és a választójog 1848. V. törvénycikk szerinti szabályozását előíró rendelet megjelenése után a megyékben tovább élénkült, több helyütt radikalizálódott a politikai élet. Az Októberi Diploma elleni tiltakozások mellett, a honvé125