Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Körmöczi Katalin: A magyar országgyűlés 1861-ben (Néhány adalék és emlék)

degyleti szervezkedések, az emigrációba vetett hit, helyenként új választások nélkül az 1849-es képviselőház összehívásának követeléséig is kiterjedt.

1

4 „Felségáruló száműzöttek" megválasztására is sor kerül, de az emigrációból való hazatérést nem engedélyezi Bécs. Schmerling nyomására királyi leirat is érkezik a hűtlenek és felségsértők tagságának megszüntetéséről a bizottmányokba.

1

5 Az országgyűlési választásokra meginduló korteskedéseket a bécsi szervezésű titkosrendőri megfigyelők, besúgók követik, jelentéseikben egyre gyakoribbak „a nép forradalmi", „kétségtelen egy párt fennállása, mely Magyarország elszakítását hirdeti" kitételek.

1

6 A Deák körét képviselő Pesti Napló és főként Pest megye nyomására a 48-as törvények teljes egészében való követelésének programját vállalták fel a megyék az országgyűlésre, az Októberi Diplomával szemben, s ennek szellemében választottak képviselőket is.

1

7 A kerületek zömében a megválasztás feltétele az 1848-as törvényekhez való ragaszkodás volt, annál is inkább, mert a parasztság számára fontos volt, hogy az 1848-as és az 1853. évi pátens biztosította jogok fennmaradjanak. A választás olyanokra esett tehát, akik erre garanciát jelentettek, elsősorban, akik 1848-ban is képviselőjük volt.

1

8 Az 1847-es alapból, illetve az 1848-as törvények revíziójából kiinduló alapszituáció, az Októberi Diploma szemlélete, már az esztergomi értekezleten elfogadott 1848. évi V törvénycikk alapján kiírt választásokkal túlhaladottá vált. Már az országgyűlés összeülése előtt többé-kevésbé érzékelhető volt, hogy ott a közjogi vonatkozások és már csak 1848. és 1849. vitája lesz elsősorban napirenden. A konzervatív, a kiegyezést mielőbb kieszközölni óhajtó Pesti Hírnök is az országgyűlés alatt a feliratot, Deák irányvonalát a „nemzeti közakarat revelációszerű" megnyilvánulásának minősíti, és mellette foglal állást.

1

9 Már túl azon a vitán, amelyet 1860. novembere és 1861. tavasza között vívott a Pesti Hírlappal az 1848-as törvénykönyv teljes egészében való visszaállítása ellen. A municipalisták táborát, a vármegyék hatalmát képviseli a Pesti Hírnök, midőn a megyék és a szabad királyi városok önkormányzatát korlátozó 1848-as törvénykönyvet, abban a nyugati mintájú parlamentáris központi kormányt, a felelős minisztérium kezében lévő központi irányítást támadja. A két lap Török János és Csengery Antal párbajáig fajuló vitájában a kormányzat és a közigazgatás elvi kérdéseinek tisztázása, és lényegében a megegyezés feltételeinek kirajzolása a kérdés valójában.

2

0 S e ponton nem kerülhető meg a programok témaköre, az hogy az egyes társadalmi tényezők mit vártak az 1861-ben összehívott országgyűléstől. A konzervatív közjogi program tömör megfogalmazásban: „municipiális" alkotmányú, független Magyarország, egy fejedelem alatt; szövetségben az osztrák örökös tartományokkal"

2

1, amely mögött ott bujkál a gondolat a birodalom székhelyének Magyarországra való áthelyezéséről.

2

2 Az országgyűlés alapvető feladata tehát, s egyben a legsürgetőbb az 1848-as törvényeknek az ősi alkotmányhoz és a „monarchiai elvekhez" való igazítása, mert „Európában a nyugat és kelet viszonyai egészen különbözők. Sok eszme, mi ott alakít, itt bomlaszt."

2

3 Közjogi értelemben tehát az 1848-as törvényeket csak formálisan, illetve részben ismeri el, és az országgyűlésen még a koronázás előtt el akarja végezni annak revízióját. Elismerte a népképviseletet, de a megyerendszerrel megférőt kívánt, felelős kormányt akart, de az ősi intézményeknek is megfelelőt és szabályozott helyhatóságokat. Viszont nem vitatta az úrbéri viszonyok; a dézsma, a tized eltörlését, a közteherviselést és a törvény előtti egyenlőséget.

2

4 Az országgyűlés előtt létrejött hallgatólagos közmegegyezés, amely mögött az a gondolat húzódhatott meg, hogy egyetlen tényező sem vállalta annak ódiumát, hogy sarkított magatartása, vagy fogalmazása esetleg lehetetlenné tegye az országgyűlés összehívását. De ez a közmegegyezés csupán arra vonatkozott, hogy 1848. egy általános kiindulási alap, amelyből a konzervatívok lefaragni kívántak, a radikálisok vagy közjogi, vagy polgári jogi vonatkozásban túllépni óhajtottak, mint Teleki László vagy 126