Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Körmöczi Katalin: A magyar országgyűlés 1861-ben (Néhány adalék és emlék)

egyszersmind az ezen osztályoknak az 1847^8. országgyűlésnek VIII., IX., X. és XIII. törvénycikkeiben adományozott jogokat újra elismerem és megerősítem,..." írja a Vay Miklós bárónak szóló kézirat,

5 a 48-as törvények Októberi Diplomával ellentétben álló cikkelyeinek országgyűlési átvizsgálása és megszüntetési joga fenntartását hangsúlyozva. Az országgyűlési választások ideiglenes választójogi törvényeit kidolgozni hivatott esztergomi értekezlet

6 - Deák Ferencnek a téma felett vitának helye nincs véleményként is felfogható távolléte

7 mellett - az 1848. évi V. törvénycikk alapján való országgyűlési választások kiírását határozta el.

8 A döntéssel, melyet ugyan még az uralkodónak is el kellett fogadnia, nyilvánvalóvá lett, hogy a polgárjog kiterjesztése értelmében túllépett a magyar közakarat az októberi férfiak 1847-es alapján. Az 1861-re összehívott országgyűlés Magyarországon népképviseleti alapon ül össze, szemben a februári patens szellemében összehívott Lajtán túli tartományi gyűlések rendi jellegével. Az esztendő januárjában a Pesti Napló hasábjain Kemény Zsigmond, Csengery Antal tollából vezércikkek sora a rendi és a képviseleti rendszer mibenlétét elemzi, s jellemző a közjogi kérdések iránti érzékenységre épített magyarázat: „Egészen más eszmék uralma, egészen más viszonyok szerkezete alatt hozták a törvényeket honatyáink; s az V-ik czikk akkora szembetétele a karok és rendek elméletének, mint a IH-dik czikkben alakított felelős minisztérium a helytartótanács collegiális kormányzatának. 1848. előtt rendi alkotmányunk volt, az utolsó pozsonyi diéta által valódi népképviseleti rendszert nyertünk."

9 1. Képviselőházi arcképek 1861. litográfia Az esztergomi értekezlet, az országbírói értekezlet és a választások során napirendre kerülnek az 1848-as törvények érdekegyesítő; az ősiségét eltörlő, a polgári jogegyenlő124