Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban

Károlyinak a magyar színház mellett páholybérlete volt a német színházban is. Erre utal többek között egy 1845-ből származó történet: „A német színház primadonnája kifütyültette féltékenységből Pixis prágai énekesnőt, mire a pesti fiatal arisztokrácia megtorlást határozott el, kifütyülték a primadonnát. Pfeiffer városi alkapitány bement Károlyi páholyába, ahonnét a legjobban fütyültek és csendet parancsolt, mire Károlyi arcul ütötte. Pfeiffer később tagadta az esetet, de beszélik, hogy Károlyinak ez ezer forintjába került."

5

4 WESSELÉNYI ÉS A SZÓLÁSSZABADSÁG ÜGYE Az országgyűlési kedélyeket 1835 februárjában Wesselényi perbefogása kavarta fel. Károlyi külföldről éppen hazatérve, június 29-én József nádornál és Cziráki országbírónál próbált meg közbenjárni érte5

5 Á főherceg ugyan elzárkózott a közvetítéstől, de egyben a tiltakozások hatására elejtette az országgyűlés feloszlatásának gondolatát is . Az országgyűlés berekesztése után viszont az udvari reakció teljes erejéből lesújtott. 1836 május folyamán letartóztatták az országgyűlési ifjak vezetőit. A letartóztatás közvetlen előzményét a Pestre utazó Wesselényi tiszteletére rendezett ünnepség képezte. Az ünnepségről a hatóságok informátora így számolt be: „Wesselényi Károlyi György grófnak Üllői úti palotájában szállt meg. Ide vonult a fáklyás menet este tíz órakor. A zenekar először a Rákóczi indulót játszotta. Wesselényi hajadonfővel jött le, s a több mint ezer emberből álló tömeg követte a példáját, és szintén levette a kalapját. Lovassy László betanult beszéddel republikánus stílusban üdvözölte Wesselényit. (E beszéd miatt Lovassy László büntetést érdemel.) Wesselényi válaszában hízelgett az ifjúságnak, s hazafiságra buzdította. Beszéde fél óráig tartott; a végén megemlíté az ifjaknak, hogy Károlyi György gróf az ő legbensőbb barátja, s arra kérte őket, hogy Károlyit is üdvözöljék. Ez meg is történt. Lovassy László ment fel hozzá nagyobb küldöttséggel, s az ifjak nevében üdvözölte őt. Károlyi igen liberális hangon felelt Lovassy beszédére..."

5

6 A barátságot mutatja az is, hogy 1836 elején mint párbajsegéd Károlyi simítja el Wesselényi egyik politikai vonatkozású becsületbeli ügyét Jósika Samuval.

5

7 Az 1836-os év fontos eseménye volt Károlyi számára, Zichy Károlynak, Vas vármegye királyi adminisztrátorának lányával, Zichy Karolinával kötött házassága, ami politikai pályáját is befolyásoló döntésnek bizonyult, hiszen Karolina nővére, Antónia, Batthyány Lajos felesége volt.

5

8 Ebben az évben tető alá került a belvárosi Károlyi-palota is (bár a házavatót csak 1841-ben tartották), amely Pest első nagyobb szabású főúri palotájaként a 40-es évekre a város társasági- és közéletének egyik fontos központja lett. Károlyi, aki 1830-tól volt pesti polgár és utóbb Széchenyivel együtt 1831-ben választották be a város tanácsosainak sorába, később sokat tett a város fejlesztéséért, mint pl. 1845-46-ban, amikor jókora összeget, 1500 forintot adományozott az „Újépület" melletti sétány építésére.

5

9 Helytállt azonban, Wesselényivel együtt, a város 1838-as nagy tragédiája idején is. Wesselényi leírja naplójában, hogy megrótta barátja, hogy házánál veszteglő hajót tart, ahelyett, hogy maga is menteni indulna. Károlyi erre a ház személyzetéből kerített két kocsist meg egy kertészt evezősnek, és csatlakozott Wesselényihez. Később feleségét átmentette a biztonságos budai partra, de másnap Lajos bátyjával együtt egy rakomány kenyérrel tért vissza, hogy a Károlyi-palotában meghúzódott mintegy kétszáz hajléktalant elláthassa.

6

0 (A másik testvér István, ugyanakkor Főton rendezett be ideiglenes menhelyet.) Az újjáépítés és segélyezés céljára megindított gyűjtés irányítására, Wesselényi kezdeményezése alapján, Cziráky Antal elnökletével héttagú bizottság alakult, amelynek Károlyi is tagja volt. Károlyi és felesége mintegy 4800 forintot ajánlott fel a bajbajutottak számára."

1 114