Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban

A pesti árvíz után, a népszerűsége tetőpontján álló Wesselényi elhúzódó ügye az udvar számára egyre kellemetlenebb lett. Sokan örömmel vették volna, ha Wesselényi kegyelmi kérvényt nyújt be. Vay Miklós, Károlyi közvetítését igénybe véve igyekezett is rávenni erre Wesselényit, de eredménytelenül. Wesselényi inkább arisztokrata barátait kérte fel egy támogató folyamodvány megírására. Károlyi kész lett volna a folyamodványt aláírni, de mások, pl. Esterházy Mihály már vonakodtak. Végül a barátok közül öten: Széchenyi, Károlyi, Andrássy György, Bánffy Pál és Prónay Albert, az utóbbi igen óvatosan, folyamodvány helyett egyéni tanúsítványokat nyújtottak be, miszerint Wesselényi mindig törvénytisztelő ember volt.

6

2 Az udvart azonban mindez nem hatotta meg, annál is inkább, mivel a per nem jogi, hanem politikai és presztízs okokból folyt. Wesselényit 1839. január 31-én elítélték.

6

3 Az 1839. június 2-ára összehívott országgyűlés központi témája újra Wesselényi és a szólásszabadság sérelme volt. A Batthyány Lajos vezetésével szerveződő főrendi ellenzék tagjai az ún. kis kaszinó ülésein vitatták meg a követendő taktikát. November 27-én pl. az alsótábla üzenetét, amely szerint mindaddig nem terjesztik az uralkodó elé az újonc-megajánlást, míg a főrendek el nem fogadják a szólásszabadság sérelme elleni tiltakozásukat. Az ellenzéki arisztokraták támogatták a követek álláspontját. Széchenyi feljegyzése szerint Károlyi szintén ellenzéki módon emelt szót, sőt másnap már megrökönyödve állapította meg, hogy liberálisabb álláspontot képvisel nála.

6

4 A kis arisztokrata csoport radikalizálódására természetesen az udvar is felfigyelt. Metternich decemberben figyelmeztette Károlyit, aki ekkor az ellenzéki kaszinó elnöki tisztét is betöltötte, hogy neheztel rá ezért a szerepváltásért.

6

5 December 26-án Károlyit Bécsbe rendelték kihallgatásra, „vélhetően ad audiendum verbum", azaz a királyi megrovás meghallgatására, „aminek ő eleget fog tenni" - írta Széchenyi.

6

6 Az óvatos Károlyira az eset valóban nem volt hatástalan, de az egyébként szintén ingadozó Széchenyi ezúttal sem hagyta őt visszavonulni. „Károlyit ugyancsak sarokba szorítottuk" - írta 1840. január 10-én.

6

7 Másnap pedig, amikor újra a szólásszabadság sérelme volt a téma, már elégedetten nyugtázhatta: „Alaposan helybenhagytam Apponyi Györgyöt és végre Jósikát - Károlyi György mindenestül a pártunkon!"

6

8 Károlyi utóbb, Zay Károllyal együtt márciusra újra elvállalta a kis kaszinó elnökségét. VÁLLALKOZÁSOK ÉS TISZTSÉGEK A 40-ES ÉVEKBEN A sérelmi harc a politikai foglyok szabadonbocsátásával részleges sikerre vezetett, de a kiszabaduló Kossuth 1841 elején meginduló Pesti Hírlapjának radikalizmusa Széchenyit és vele Károlyit is megriasztotta. Aligha független ettől, hogy az 1840-es évek elejére Széchenyi és Károlyi között ismert teljes az összhang, amit nemcsak az mutat, hogy Károlyi 1841-ben született Gábor nevű fiának Széchenyi lesz a keresztapja,

6

9 de Széchenyi naplójában is megszaporodnak a rá vonatkozó bejegyzések, amelyek közös ebédekről, sétalovaglásokról, színházlátogatásokról, kártyacsatákról stb. tanúskodnak. Ismétösszehangolták a politikai tevékenységüket is. 1841. február 1-én közösen adnak be kérvényt József nádorhoz, hogy utaljon ki egy telket labdaház, gimnasztikai iskola és a múzeum telkén korábban állt lovaglóiskola pótlásához.

7

0 A labdaházat azonban, nem minden alap nélkül, a kormányzat ellenzéki törekvésnek tekintette, mivel attól tartott, hogy az ellenzéki fiatalság találkozóhelye lesz. A nádor tehát nem adta meg a kért telket. így utóbb Széchenyi a saját nevére vásárolt egyet a Lipótvárosban, de pénzhiány miatt a vállalkozásból így sem lett semmi. Szerencsésebb dolognak bizonyult egy pesti csónakkikötő létesítésének gondolata. Az 1840. novemberében alakult Pesti Hajókázási Egylet 1842. február 22-én a Pest városi tanácstól engedélyt kért kikötőhely létesíté115