Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban

megjelenni, főképpen a mostani körülmények között" - írta.

4

2 Károlyi az 1833. január 21-i főrendi ülésen támogatta a követek indítványát, hogy az országgyűlés a tevékenységét magyarul folytassa.

4

3 Január 22-én igazságosnak ismerte el a rendek sérelmi feliratát, de felhívta a figyelmet, hogy a „legérzékenyebb súlyú mégis az az önkény, amely alatt (a paraszt) böltsöjétől senyved; azt sem tudja mellyik csomó gabona termését nevezheti magáénak; elrothad az a gazdatiszt miatt s ha panaszt tesz, ki lesz a bírája, a földesúr. Ezenkívül a házipénztár súlya, a deperdita, az ingyenfuvar stb. rontják".

4

4 Némileg érthető tehát, hogy élesen reagált február 9-én a rendeknek arra a beállítására, amely szerint a nép érdekeit kizárólag a követek képviselik. Károlyi szerint a követek inkább a „populus Werbőcziánust" képviselik, míg a főrendek között több védelmezőjét lehet találni a paraszti érdekeknek.

4

5 Beszédét azért nem tekinthetjük puszta demagógiának , mert pl. az örökváltság ügyét nagyon korán magáévá tette. 1836. január 10én kelt szerződéssel a Károlyi testvérek felszabadították Szentes mezővárosát a földesúri függés alól.

4

6 Károlyi egyébként a törvényhozást is angol mintára javasolta átalakítani, ahol a felsőházé a főszerep.

4

7 Az úrbéri, kereskedelmi és törvénykezési ügyek felterjesztése után a rendek vallásügyi törvényjavaslatot dolgoztak ki. Károlyi többször is felszólalt a követek javaslatai mellett, de hiába szögezte le március 28-án, hogy: „egy hazának fiai (vallási alapon is) egy szabadsággal bírnak",

4

8 és követelte május 15-én a reverzálisok eltörlését: „a reverzálisokat törvénytelennek tartottam s fogom is örökre tartani..."

4

9, a konzervatív főrendek a javaslatokat nem voltak hajlandóak átengedni. Az 1832-36-os országgyűlés döntött a Buda-Pesti állandó híd építéséről is. Károlyi a Széchenyi vezetésével 1832. február 28-án megalakult Budapesti Híd-egyesület alapító tagja volt, bár utóbb elhanyagolta az ügyet, amit Széchenyi zokon is vett. így írt 1835. november 27-én Károlyinak: „négy esztendeje annak, hogy a dolgot megindítottuk, mikor erősb kapcsok által egyesítve, melyek azóta (keserű fájdalommal mondom) igen tágultak - az egész ügy olyannak tekintették, mely Károlyi György, Wesselényi Miklós, Andrássy György és Széchenyi István barátságfrigyéből vevé eredetét. Te azonban, és Wesselényi első hozzájárultotok után legkisebb munkás részt sem vettetek e tárgyban, és a dolog terhe Andrássyn és rajtam feküdt. De csakhamar... egyedül személyemen maradt... Tfeezen időközben szinte mindig a külföldet laktad..."

5

0 Ugyancsak az országgyűlés határozta el a Nemzeti Színház közadakozással történő létrehozását is. 1831. december 8-án Széchenyi már indítványozta a pesti magyar Színház felépítését, amit a Pest megyei közgyűlés 1832. január 12-én elfogadott - Széchenyi akkor Károlyit kérte meg, hogy legközelebbi utazása során szerezze meg a színház számára a párizsi opera terveit, amit Károlyi meg is tett - bár utóbb mégsem a Széchenyi-féle színházterv valósult meg.

5

1 Károlyi 1836 februárjában egy Wesselényivel történt megbeszélés után beszédet is fogalmazott a színház ügyében: „...tagadhatatlan, hogy a színház általjában a nyelv műveltségét kifejti és főképpen a jobb ízlést hathatósan előmozdítja... a nyelv mindaddig csak könnyedén vétetett s érdem szerént nem méltányolta tott... Most midőn ezen tárgy az ország közkívánsága lett, midőn a haza minden részében illy jeles részvételt nyert, midőn újabb esetek szerént Pesten a legszegényebb sorsú honfiak tehetségük szerint hozzájárulnak, hogy már most ezen kérdést itt, hol az ország nagy érdemű főrendei ülnek, kiket a szerencse vagyonnal és tehetséggel nagyobb mértékben áldott, pártfogásra ne találjon, valóban fel sem lehet tenni..."

5- Károlyi valóban kedvelte a színházat, így pl. 1829-ben 300 forintot küldött a miskolci magyar játékszínnek, 1833-ban pedig 50 forinttal járult hozzá a Tbdós Társaság játékszíni páholybérletének díjához."

/

a Az 1837. augusztus 22-én megnyílt Pesti Magyar Színházat, amelynek a vezetését 1841. január 1-ével országos választmány vette át, azaz Nemzeti Színházzá alakult, 1838-ban ezer forinttal támogatta.

53/

b 113