Folia historica 18
I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban
sában Széchenyi Károlyit is magával akarta vinni Törökországba, hogy a dunai hajózás akadályait kitapasztalják, de Károlyit akkor már, alighanem Wesselényi hatására, a megyei közélet kötötte le. 2 8 Szatmárban augusztus 2-án országgyűlési követválasztás volt. ORSZÁGGYŰLÉSI SZEREPLÉSEK 1829 elején Károlyi 16 ezer forintért átengedte Wesselényinek lophágyi birtokát, hogyWesselényi magyarországi birtokosként aktívabban vehessen részt a megyei és országgyűlési politikában. 2 9 A szatmári ellenzék győzelme az 1829 augusztusi tisztújításon, Kölcseyn kívül már főleg Wesselényi érdemének tudható be. 1830-ban Wesselényi és Károlyi együtt mozgósították az itteni Károlyi birtokok gazdatisztjeit, jobbágytelkes nemeseit, amelyek nagy tömegben felvonulva meg sem hallgatták Vécsey Miklós főispáni helytartó előterjesztéseit, hanem közfelkiáltással országgyűlési követté választották Károlyi Györgyöt és Csomay Pált. Károlyiék követutasítása magán viselte Wesselényi szellemiségének nyomait. Tartalmazta az újoncozás megreformálását, a katonaidő csökkentését, az önálló magyar hadsereg igényét és persze a magyar nyelv ügyét is stb. A feszült nemzetközi helyzetben az országgyűlés szokatlanul rövid ideig tartott, és kompromisszumos eredményekkel nyugodtan is zárult, bár az országgyűlés először a király által kért 50 ezer újoncból csak 28 ezret szavazott meg, míg további 20 ezer megszavazását feltételekhez kívánta kötni. Később azonban a követek engedtek az udvar nyomásának, viszont Károlyi, a követtársával is ellentétbe kerülve nem volt hajlandó megszavazni a 20 ezer újoncot. Az országgyűlés után mégis kiéleződött a helvzet. Károlyinak az 1830 decemberi szatmári megyegyűlésen felolvasott követjelentése 3" liberális szellemével nagy lelkesedést váltott ki, elnyerve egyben, a megyei ellenzék vezéralakjának számító Kölcsey Ferenc feltétlen támogatását is: „Dicsőség a grófodé!" - írta Károlyi titkárának, Bártfay Lászlónak 1830. XII. 15-én 3 1 Károlyinak a Kölcseyhez fűződő politikai, sőt baráti kapcsolatát nemcsak az jelzi, hogy ettől fogva Kölcsey gyakori és szívesen látott vendég a nagykárolyi kastélyban, de az is, hogy az 1831 júniusi megyegyűlésen a gróf személyesen tett javaslatot a költő főjegyzői kinevezésére, amit az igen megilletődve fogadott: „Főjegyzői cím és korona, két olyan dolog, ami nélkül igen-igen könnyen el tudok lenni, de a lelkes férfiak által megbecsültetés jeleit venni, ez az élet legszebb öröme. Grófod engem valóban nagyon lekötelezett... Mert jót tenni minden gazdag tudhat, de így tisztelni meg csak azon kevesek tudnak, kik gr. Károlyi Györgyhöz hasonlítanak." 3 2 A „Relatio" publikálását azonban Reviczky Antal kancellár veszedelmesnek ítélve letiltotta, az írást pedig elkoboztatta. Az országos vihar azonban így is kitört. Szatmár megye Kölcsey vezetésével tiltakozott. Károlyi így fogalmaz: „Ügyemet sajátjukká tették a rendek és egy felírást küldtek (a nádorhoz). Wesselényi is egy igen hathatós és ékes beszédet tartott a lengyelek mellett s a felírás unanimiter, még azelőtt, hogy a barsi levél felolvastatott volna végeztetett." 3 3 A megye tiltakozása persze eredménytelen maradt. A nádor és Károlyi álláspontja elsősorban a lengyel kérdés megítélésében ütközött. A lengyel felkelés mély rokonszenvet váltott ki az országban, és utóbb Bars megye felhívására 33 megye követelte a közbelépést a lengyelek érdekében. Az udvar viszont jóindulatú semlegességet tanúsított a cári erőszakkal szemben. József nádor az élesen elutasító válaszában, ahogy Károlyi fogalmazott: „rossz embernek és szamárnak declarálta" a követeket, mivel szerinte „nem úgy viselték magukat mint pacis amantem" (békeszerető) „becsületes követekhez illik". 3 3 Szintén az 1831. június 21-én kelt levelében írja: „Egy palatínus piszkolódása engem nem szomoríthat... s ha fel is nyitják (ti. a levelet) nem látnak egyebet, mint a 111