Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban

tatták a nádornál az alapszabályt és az igazgatóság névsorát, ám a királyi jóváhagyás ezúttal is késett, mivel a nádor, tartva az elutasítástól, fel sem terjesztette. 1827-28 telét a három jóbarát, Széchenyi, Wesselényi és Károlyi Pesten töltötte. A Kaszinóban rendezett farsangi bálokat igyekeztek az intézmény erősítésére felhasználni. A kaszinórészvények árát száz forintról a felére csökkentették, amivel sikerült elérni, hogy a konkurens polgári kaszinó felbomoljon és a tagjai sorban átlépjenek. Az udvar bizalmatlanságának eloszlatására pedig egy borraktárat is létrehozva felvállalták a borkereskedelem támogatását. Végül Reviczky kancellár és Metternich belépése biztosította a Kaszinó fennmaradást. Noha a fenti vállalkozásokban a vezető szerep Széchényié volt, a saját bevallása szerint a barátok segítsége nélkül nem boldogult volna:,,...ha te, (Eszterházy) Miska, Károlyi György, Wesselényi és Andrássy nekem nem segítetek, összerogy minden" - írja.

2

0 A társasági élet fellendítését szolgálta a Wesselényi kezdeményezésére ötven taggal megalakult Pesti Vívó Egylet is, amelynek Károlyi szintén tagja volt. Utóbb 1831-ben Keglevich László, Wesselényi Miklós, Prónay Albert, Széchenyi István és Károlyi György 400-400 forintból alapítványt hoztak létre a Vívó Intézet működtetésére.

2

1 KÜLFÖLDI UTAZÁSAI Az 1820-as évek közepétől Károlyi György sokat utazott, ami szellemi nyitottságához, az újra való fogékonyságához nagyban hozzájárult, avagy Sedlnitzky főcenzor, később rendőrminiszter felfogása szerint: „külföldön nem csak a magyar alkotmány lényegéről való gondolkodásuk (ti. Széchenyié és Károlyié) lesz zavaros, hanem az Ausztria és Magyarország közti kapcsolatra vonatkozó nézeteik is."

2

2 Utazásairól viszonylag keveset tudunk, mivel szórványos naplójegyzetei és levelei, amelyeket saját stílusában nem bízva nem rendezett soha, meglehetősen szűkszavúak. „írói pályára nem születtem, hiúságnak tekintem" - írja.

2

3 1824-ben és 1828 tavaszán Németországban, illetve Párizsban és Londonban járt. A következő év nyarát pedig Széchenyi társaságában Németorszszágban töltötte.

2

4 Július 16-án indultak el két kocsival, két-két lóval, egy inas és egy vadász társaságában. Csehországon keresztül utaztak, hogy a Karlsbadban tartózkodó Esterházy Mihályt rábeszéljék a csatlakozásra, de Esterházyt nem találták meg. Németországban Drezda, Potsdam, Neustadt, Radefind, Schwerin stb. érintésével Doberonba mentek, az ottani lóverseny megtekintésére. Útközben persze nem mulasztották el az útba eső ménesek megtekintését sem. A verseny után Hamburgban gőzhajóra szálltak és Hollandiába hajóztak. Amikor szeptember 3-án este Hágában, egy Rajna menti postaállomáson elváltak egymástól, ünnepélyesen kölcsönös fogadalmat tettek, hogy életüket hazájuk felvirágoztatására szentelik. Széchenyi innét Németországon át hazafelé indult, míg Károlyi Párizsba ment, ahol az év hátralévő részét eltöltötte. Párizst különösen kedvelte, mivel 1837-ig szinte évente időzött itt néhány hetet vagy hónapot. 1832 őszén, Nagy Károly szatmári főügyész társaságában, különféle londoni gőzgépek tanulmányozása mellett két hónap alatt beutazta Anglia északi részét és Skóciát is.

2

5 A következő éveket viszont nagyrészt Földközi-tenger menti utazásokkal töltötte. 1833 végétől Dél-Itáliában (Róma, Nápoly), majd 1834 tavaszától Szicíliában találjuk. Utóbb Zichy Ödön társaságában Málta érintésével átkelt Egyiptomba, ahol egészen Núbiáig eljutott. Kairóból írta 1835. január 7-én: „utamat Jeruzsálem felé folytatom, onnét Palestina minden nevezetes részeit megnézem és aztán Syrián s Kisebb Ázsián keresztül Szmyrnába megyek, onnét Konstantinápolyba". Konstatinápolyba májusban érkezett meg, ahonnét a nyár közepén tért haza.

2'

5 Többször tervbe vett (Széchenyivel közösen is) egy amerikai utazást, de ez végül meghiúsult.

2

7 Még 1830 júliu110