Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban

ról, de a nemzeti nyelv és az alkotmány fejlesztéséről is vitatkoztak, szorosan kapcso­lódva a diéta menetéhez. A főrendek közül a klub rendes tagjai voltak: Illésházy István, Andrássy Károly és György, Wesselényi Miklós, Desseffy József és fia Aurél, Eszterházy Károly és Mihály, Battyány János, Amadé Tádé, Zichy Károly, Brüdern József, Vay Ábrahám, Jeszenák János, Pálffy Ferenc és Eszterházy János (időnként a hatóságokat is informálta az összejövetelekről) stb. Károlyiék megkísérelték bevonni a klubba az or­szággyűlési követeket is, de azok vonakodtak eljárni, mivel nem szívesen tanácskoztak tapasztalatlan mágnásokkal. Ennek ellenére a klub legnevezetesebb tagja Felsőbüki Nagy Pál, az országgyűlési ellenzék vezéralakja volt. A híres 1825. november 3-i kerüle­ti ülés eseményeiben az országgyűlési klub vitáinak és szellemiségének logikus követ­kezményét kell látnunk. Ezen az ülésen Felsőbüki Nagy Pál, soproni követ provokatív módon részvétlenséggel és hazafiatlansággal vádolta meg az arisztokratákat, mire Szé­chenyi, akit a vád igen érzékenyen érintett, egy nyelvművelő társaság céljaira évi 60 ezer forint jövedelmének kamatát ajánlotta fel. Károlyi György azonnal csatlakozott hozzá, a magyar nyelv felvirágoztatására szánt évi 1000 Ft-nak, illetve egy tudományos akadé­mia céljaira félévi tiszta jövedelme után (40 ezer Ft) fizetendő 2400 Ft évi kamatnak a felajánlásával. 1 3 Az első négy alapító (Széchenyin és Károlyin kívül Vay Ábrahám és Andrássy György) 1825. november 8-án írásban is benyújtotta felajánlását, így 1826 ja­nuár folyamán megalakulhatott egy országgyűlési vegyesbizottság az Akadémia létre­hozására, amely a vállalkozás védnökéül megnyerte József nádort. Később az esemé­nyek lelassultak. Károlyi mint alapító, 1828 tavaszán tagja volt az alapszabályt tárgyaló bizottságnak, és Széchenyivel együtt terjesztette a nádor elé 1828. szeptember 8-án Alcsúton az Akadémia vezetőségének végleges névsorát is. Az akadémia első igazgató­sági ülését azonban, ahol Károlyi mint igazgatósági tag vett részt, csak 1830. november 17-én tudták megtartani. Utóbb, 1822. március 10-én az Akadémia 2. osztályának tisz­teletbeli tagjává is megválasztották. 1 4 A lóverseny ügyét az 1826. április 9-én Pozsonyban, engedély nélkül megtartott ver­seny lendített ki a holtpontról, amelyet a következő évben az alapítók Pestre telepí­tettek át, mert Széchenyi tapasztalatai szerint itt sokkal nagyobb volt az érdeklődés. 15 Ugyanakkor hívták életre Széchenyi, Károlyi, Wesselényi, Eszterházy Mihály, Pejacse­vich Péter és mások részvételével a versenyszervező Pályafuttatási Társaságot is. Károlyi György, miután az 1827. augusztus 28-i nemzetségi gyűlés döntése alapján megszerezte vagyoni függetlenségét - ti. a három Károlyi testvér megosztozott az addig osztatlanul kezelt családi birtokkomplexumon 1 6 - első dolga volt Nagykárolyban mé­nest és versenyistállót alapítani, amelyhez angol lovakat vásárolt és angol lovászt is szerződtetett. 1' Az új szerzemények közül a leghíresebb az 1827. évi verseny ünnepelt sztárja „Babieka" volt, amelynek nyereségéből a gróf 33 aranyat osztott ki a fellépő pa­rasztversenyzők között. Az idők folyamán Károlyi több lóversenydíj alapításában is részt vett. 1829-ben a három Széchenyi és a három Károlyi testvér hozta létre a „Széchenyi-Károlyi" díjat, amely 2000 arany tőkével évente egy 100 arany értékű serleg volt. Az 1830-ban alapított „Károlyi díj" 400 Ft tőkével 10 évre szólt. Részt vett a „Ká­rolyi tétverseny", az „Asszonyságok díja", a „Pestvárosi díj" és a „Nemzeti díj" finanszí­rozásában is. 1® 1827. június 10-én, József nádor tudtával és hallgatólagos beleegyezésével Széchenyi Pestre, a Dorottya utcai Vogel-házba hozta az országgyűlési klubot, immár Pesti Kaszi­nó néven, amelyre Széchenyi már 1826 elején elkezdte gyűjteni a 10 forintos rész­vényjegyzéseket. Károlyi, aki végig a Kaszinó egyik igazgatója maradt, 4 részvényt jegy­zett, sőt Steinbach titkosügynök információja szerint még az Üllői úti házát is hajlandó lett volna felajánlani. Mindenesetre az tény, hogy a Kaszinó berendezéséhez egy 48 sze­mélyes ezüst étkészlettel hozzá is járult. 1 9 Szeptember 9-én Széchenyi és Károlyi bemu­109

Next

/
Thumbnails
Contents