Folia historica 18
I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban
ról, de a nemzeti nyelv és az alkotmány fejlesztéséről is vitatkoztak, szorosan kapcsolódva a diéta menetéhez. A főrendek közül a klub rendes tagjai voltak: Illésházy István, Andrássy Károly és György, Wesselényi Miklós, Desseffy József és fia Aurél, Eszterházy Károly és Mihály, Battyány János, Amadé Tádé, Zichy Károly, Brüdern József, Vay Ábrahám, Jeszenák János, Pálffy Ferenc és Eszterházy János (időnként a hatóságokat is informálta az összejövetelekről) stb. Károlyiék megkísérelték bevonni a klubba az országgyűlési követeket is, de azok vonakodtak eljárni, mivel nem szívesen tanácskoztak tapasztalatlan mágnásokkal. Ennek ellenére a klub legnevezetesebb tagja Felsőbüki Nagy Pál, az országgyűlési ellenzék vezéralakja volt. A híres 1825. november 3-i kerületi ülés eseményeiben az országgyűlési klub vitáinak és szellemiségének logikus következményét kell látnunk. Ezen az ülésen Felsőbüki Nagy Pál, soproni követ provokatív módon részvétlenséggel és hazafiatlansággal vádolta meg az arisztokratákat, mire Széchenyi, akit a vád igen érzékenyen érintett, egy nyelvművelő társaság céljaira évi 60 ezer forint jövedelmének kamatát ajánlotta fel. Károlyi György azonnal csatlakozott hozzá, a magyar nyelv felvirágoztatására szánt évi 1000 Ft-nak, illetve egy tudományos akadémia céljaira félévi tiszta jövedelme után (40 ezer Ft) fizetendő 2400 Ft évi kamatnak a felajánlásával. 1 3 Az első négy alapító (Széchenyin és Károlyin kívül Vay Ábrahám és Andrássy György) 1825. november 8-án írásban is benyújtotta felajánlását, így 1826 január folyamán megalakulhatott egy országgyűlési vegyesbizottság az Akadémia létrehozására, amely a vállalkozás védnökéül megnyerte József nádort. Később az események lelassultak. Károlyi mint alapító, 1828 tavaszán tagja volt az alapszabályt tárgyaló bizottságnak, és Széchenyivel együtt terjesztette a nádor elé 1828. szeptember 8-án Alcsúton az Akadémia vezetőségének végleges névsorát is. Az akadémia első igazgatósági ülését azonban, ahol Károlyi mint igazgatósági tag vett részt, csak 1830. november 17-én tudták megtartani. Utóbb, 1822. március 10-én az Akadémia 2. osztályának tiszteletbeli tagjává is megválasztották. 1 4 A lóverseny ügyét az 1826. április 9-én Pozsonyban, engedély nélkül megtartott verseny lendített ki a holtpontról, amelyet a következő évben az alapítók Pestre telepítettek át, mert Széchenyi tapasztalatai szerint itt sokkal nagyobb volt az érdeklődés. 15 Ugyanakkor hívták életre Széchenyi, Károlyi, Wesselényi, Eszterházy Mihály, Pejacsevich Péter és mások részvételével a versenyszervező Pályafuttatási Társaságot is. Károlyi György, miután az 1827. augusztus 28-i nemzetségi gyűlés döntése alapján megszerezte vagyoni függetlenségét - ti. a három Károlyi testvér megosztozott az addig osztatlanul kezelt családi birtokkomplexumon 1 6 - első dolga volt Nagykárolyban ménest és versenyistállót alapítani, amelyhez angol lovakat vásárolt és angol lovászt is szerződtetett. 1' Az új szerzemények közül a leghíresebb az 1827. évi verseny ünnepelt sztárja „Babieka" volt, amelynek nyereségéből a gróf 33 aranyat osztott ki a fellépő parasztversenyzők között. Az idők folyamán Károlyi több lóversenydíj alapításában is részt vett. 1829-ben a három Széchenyi és a három Károlyi testvér hozta létre a „Széchenyi-Károlyi" díjat, amely 2000 arany tőkével évente egy 100 arany értékű serleg volt. Az 1830-ban alapított „Károlyi díj" 400 Ft tőkével 10 évre szólt. Részt vett a „Károlyi tétverseny", az „Asszonyságok díja", a „Pestvárosi díj" és a „Nemzeti díj" finanszírozásában is. 1® 1827. június 10-én, József nádor tudtával és hallgatólagos beleegyezésével Széchenyi Pestre, a Dorottya utcai Vogel-házba hozta az országgyűlési klubot, immár Pesti Kaszinó néven, amelyre Széchenyi már 1826 elején elkezdte gyűjteni a 10 forintos részvényjegyzéseket. Károlyi, aki végig a Kaszinó egyik igazgatója maradt, 4 részvényt jegyzett, sőt Steinbach titkosügynök információja szerint még az Üllői úti házát is hajlandó lett volna felajánlani. Mindenesetre az tény, hogy a Kaszinó berendezéséhez egy 48 személyes ezüst étkészlettel hozzá is járult. 1 9 Szeptember 9-én Széchenyi és Károlyi bemu109