Folia historica 18

I. Tanulmányok, közlemények - Baják László: Gróf Károlyi György közéleti tevékenysége a reformkorban

grófnő köteles volt gyermekeit Magyarországon, magyar és persze szigorúan katolikus szellemben neveltetni.

6 Károlyi Györgyöt Dresmiczer József és Schuch Antal házinevelők, valamint Kovacsóczy Adám és Elenyák György kegyesrendi házitanítók gondjaira bízták.

7 1817-1820 között a pesti királyi magyar egyetemen folytatott jogi tanulmányokat. 1820 májusában alig tette le magyar törvényből az utolsó vizsgáját, amikor az általános szokás szerint júniusban bevonult katonának. Hadapródként gr. Karacsay Sándor százados alatt a császári ulánusoknál kezdte a szolgálatot. Mint arisztokrata, ugyancsak szokás szerint gyorsan emelkedett a ranglétrán. Az őszi pesti tábori gyakorlatok után alhadnagy lett a Württemberg huszároknál, ahonnét 1821 tavaszán már főhadnagyként került a Simonyi ezredes vezette Hessen-Hornburg huszárokhoz. Az ezred tisztikarában találkozott először, a nála tíz évvel idősebb Széchenyi István századossal, aki 1820. április 16. óta szolgált itt. Az ismeretségből később egyre fontosabb barátság lett. Széchenyin keresztül 1821-ben közelebbi kapcsolatba került Wesselényi Miklóssal is, aki az őszi debreceni katonai szemle után csatlakozott hozzájuk. A három fiatal arisztokrata, akiket a kortársak később szívesen neveztek triumvirátusnak, utóbb együtt utazott Pestre, és Bécsben is gyakran összejárt.

8 Széchenyi és Wesselényi társasága a csendes, zárkózott, melankolikus hajlandóságú Károlyi sorsát és pályáját egy életre meghatározta. Károlyit 1822-től Estei Ferdinánd főhadparancsnoksága mellett az ún. equitationál alkalmazták. 1822-23 telén pedig a Nostitz könnyűlovas ezred kapitánya lett. 1823-ban azonban elhagyta a hadsereget és lemondott a katonai pályáról. (Széchenyi példája intő volt számára, hiszen barátja immár nyolc éve reménytelenül megrekedt a kapitányi rendfokozatban.) Ugyanakkor viszont lázasan elkezdett franciául és angolul tanulni, hogy barátai nyomdokain járva, akik 1822-ben beutazták Nyugat-Európát, 1824-ben maga is útnak indulhasson. A LÓVERSENY, A KASZINÓ ÉS AZ AKADÉMIA ALAPÍTÁSA Károlyi Györgyre nagy hatással voltak Széchenyi és Wesselényi tervei, különösen a lótenyésztés fejlesztésének gondolata, így István és Lajos bátyaihoz hasonlóan támogatta az 1821-ben elindított lóversenyszervezést is. Nem véletlen tehát, hogy 1821. december 4-én három angol telivért vásárolt Széchenyitől.

9 A Károlyi testvérek hajlandók voltak lóversenydíjat alapítani, sőt az 1822 január végére 34 taggal összeállt Lótenyésztő Egyesületben felmerült, hogy a versenyeket a Károlyiak egyik káposztásmegyeri telkén tartanák meg.

1

0 Széchenyi azonban hiába nyújtotta be a tervezetet engedélyezés céljából az udvarhoz, még válasz sem érkezett rá. Á tétlen várakozást nehezen viselő Széchenyi, hogy a lóversenyt pótolja, illetve hogy barátait legalább időnként összehozza, 1823-ban, szintén angol mintára egy rókavadász társaságot szervezett, amelynek Károlyi is tagja volt, és amely később mintául szolgált a Károlyi György elnökletével 1845-ben 50 taggal megalakult Szarvasvadászati Egylet számára is.

1

1 A lassan formálódó arisztokrata kör számára azonban az igazi lehetőséget a hosszú idő után újra összehívott országgyűlés kínálta. 1825 októberében Széchenyi és Károlyi politikai klubot alapítottak Pozsonyban, amely az országgyűlés ellenzéki gondolkodású résztvevőit volt hivatva összegyűjteni.

1

2 Eleinte Károlyi szállásán jöttek össze, később a tagok megszaporodásával az Erdődy-palota 2. emeletén béreltek tágas helyiségeket erre a célra. Innét utóbb a Fő téren álló Jeszenák-féle ház második emeletére költöztek át. Kezdetben a klub költségeit is az alapítók fedezték, később viszont havi tagdíjat szedtek. A klubban pipázás és kártya mellett nemcsak kutyákról, lovakról, vadászatok108