Folia historica 17

Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve. (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció eltcredése idején, egy történet tükrében)

A török magyar várharcok 1536-ra Somogy megyében a népességet felére fogyasztották. A helységek egynegyede 1564-re pedig már egyharmada teljesen puszta volt. A terület elszegényedését a szigeti várhoz való csatolás is elősegítette. Megnövekedtek az adók, a hatalmaskodások, fosztogatások.

8

9 Skaricától tudjuk, hogy Szegedinek Kálmáncsehibe való településekor a szigetvári katonák csapatosan jártak ki hozzá, kitéve magukat török cselvetésnek. Felvetődik a kérdés, miért nem Szigetvárra telepítette Horváth Márk Szegedit, ahol ekkor már úgy látszik nem működtek „precesszióval járó papok" és nagy szükség lett volna a lelki gondozásra. Az eddig írottak tükrében most már megadhatjuk a választ, hogy Szegedi Kis Istvánnak éppen ezért kellett Perneszi és Horváth Márk közvetlen kérésére a távoli Laskóról a Szigetvárhoz közeli, azt kiszolgáló, hírekkel ellátó Kálmáncsehibe költöznie, hogy személyével (Skarica szerint ő volt Horváth Márk főpapja) a várhoz kösse a várost. Szegedi Kis István országos hírű tudós pap volt ekkor. Történetünk idején a baranyai egyház szuperintendense, feje. Kezébe és egy szűkebb papi gyülekezet kezébe (presbitérium) összpontosultak a kánonalkotás, lelkészavatás, elhelyezés, egyházi bíráskodás és fenyítés jogai.

9

0 Nem lehet túlzásnak tekinteni a Skarica által elmondottakat, azaz hogy Horváth Márk megtanácskozta vele ügyeit.

9

1 A Szegedi Kis István által kezdeményezetteket egy más korban és új körülményektől befolyásolva, a pápai közös polgár-katona presbitérium fogja betetőzni. Szegediért az egész ország területén könyörögtek. Kialakulóban volt egy vitézt, jobbágyot a hitben, a gyülekezeten keresztül öszszekötő közösségi tudat. Szegedi török által való elfogatásának sem elsősorban a váltságdíj, a kémkedés vádja, vagy netalántán a medve-história volt az oka, hanem az, hogy igyekezett összebékíteni a magyar végvárak katonaságát a környező mezővárosok népével. így nem csupán gesztusnak foghatjuk fel Horváth Márknak azt a kérését, amit végrendeletként hagyott Szegedi számára, azaz, hogy engesztelje meg iránta az egyháza alá tartozókat, mivel neki tiszségéből kifolyólag kellett keményebb kézzel bánni velük. A végvári kapitányok számára létkérdés volt, hogy ez sikerüljön és a vár körül élő népet a reformáció szálaival a várhoz fűzzék. Jegyzetek 1. Skarica Máté, Szegedi Kis István élete. (Bázel 1585) Legújabban közölte, fordította, értelmezte: Kathona Géza. Fejezetek a hódoltsági reformáció történetéból. (Budapest 1974) 83-89. A kiadás történetét is közli. 35