Folia historica 17

Őze Sándor: Szegedi Kis István és a medve. (Két végvár és környéke kapcsolatának változása a reformáció eltcredése idején, egy történet tükrében)

2. Rácz Károly, A Zarándi Egyházmegye Története. (Arad 1880) 45. Ezt mutatja, hogy Petrovics Péter halálát 1551-re teszi Tfcmesvárott, holott Petrovics 1557-ben hal meg Kolozsváron. Összekeveri Tbsnádot Tianáddal. Adatai egy részét Debreceni Ember Pál sem fogadja el. Kathona Géza, i. m. (1) 3. Révész Imre, A Magyar Református Egyház története (Debrecen 1938) 74. A medve-históriát is és a kémkedést együtt említi. Ugyanígy Zsilinszky Mihály. A magyarhoni protestáns egyház története (Budapest 1907) 55. Ugyanígy Zoványi Jenő. A reformáció Magyarországon (Debrecen 1921). Payr Antal, A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület története (Sopron 1924); Lampe-Ember, História ecclesiae reformatae in Hungaría et Thinsylvania (Lipcse 1728). 4. „így történt egyszer, hogy valami Olasz Ferenc nevű Kálmáncsehi ember akiről az a hír szállongott, hogy sisakokat és páncélokat szállított Pécsre felülről eladás végett és amiatt elfogatva a felakasztás veszélye fenyegette, maga Szegedi szabadította meg a haláltól azáltal, hogy közbenjárt érte." 5. Németh Béla, Szigetvár története (Budapest 1903) 135. 6. Németh Béla, i. m. (5) 120. 7. Veress Endre, Gyula város Oklevéltára (Budapest 1938) 406. 8. Károlyi Árpád, Regeszták a Bécsi Császári és Királyi Levéltárból. Békés Vármegye Régészeti és Művészettörténeti Emlékkönyve (1881-S2) 31. 9. Németh Béla, i.m. (5) 121. 10. Esze Támás, Sztárai Gyulán. Könyv és Könyvtár IX. (Debrecen 1973) 168. 11. Németh Béla, i.m. (5) 175. 12. Istvánffy Miidós, A magyarok történetéből. (Válogatás magyarul (Budapest 1962) 328333. 13. Varjas Béla, A Magyar reneszánsz irodalom társadalmi gyökerei (Budapest 1982). 14. Takúts Sándor, Huszár száguldó és a jargalló. In. Emlékezzünk eleinkről (Budapest 1929) 79. 15. Uo. 16. Veress Endre, i.m. (7) 406.; Schrerer Ferenc, Gyula város története (Gyula 1938) 139-140. 17. Csánky Dezső, Hevesi Bornemissza Benedek gyulai kapitánysága. In. Békés Vármegye Régészeti és Művészettörténeti Emlékkönyve (1881-82) 72-73. 18. Németh Béla, i.m. (5) 123. 19. Varjas Béla, i.m. (13) 193.; Arató György, In. Eötvös füzetek 1977-1979. (Budapest 1979). Más időpontra teszi a portyát (1565- re). Számomra Varjas magyarázata megalapozottabb, mindazonáltal én a kapitány és a vitézek kapcsolatát és helyzetét kívánom vizsgálni. Ilyen szempontból az idő nem lényeges. V.ö. Irodalomtörténeti Közlemények (1967) 44. 20. Csánky Dezső, i.m. (17) 91. 21. Kerecsényi foglyairól: Borovszky Samu, Csanád vármegye története (Budapest 1896) 207; Németh Béla, i.m. (5) 135.; Szegő Pál, Végváraink szervezete a török betelepedéstől a 15 éves háború kezdetéig, 1541-1593 (Budapest 1911). 22. Borovszky Samu, i.m. (21) 195. 23. Történelmi T5r (1906) 136. 24. Veress Endre, i.m. (16) 406. 25. Történelmi Tár (1906) 118. 26. Uo. , 27. Uo. Április 29-ig 60 darabont szökött el. 28. Uo. 1554. nov. 7.; Szalay Ágoston, 400 magyar levél a 16. századból (Pest 1861). 29. Történelmi Tár (1906) 116. 1554. nov. 11. 30. Németh Béla, i.m. (5) 123. 31. Történelmi Tár (1906) 1554. okt. 9. 32. Szalay Ágoston, i.m. (28) 225. 36