Folia historica 17

Patay Pál: Két harang az Árpád-ház korából

nie, hogy még a kevésbé jelentős, félreeső helyen fekvő egyházaknak is jutott belőlük. Mindkét harang tehát - amely egyébként az európai harangok alakbeli és hangtani fejlődésének egy-egy korai típusát képviseli - tárgyi tanújele annak, hogy Szent István országának lakóit az első térítők, már a kereszténység felvételével egyidejűleg megismertették a harangok szavával. Használatuk rövid idő alatt általános is lett templomainkban. A közép-európai harangokéval azonos alakjukból arra következtethetünk, hogy mestereik is Közép-Európából származtak, mint ahogy az első névszerint ismert magyarországi harangöntő, az 1240-ben (tehát a keresetpusztai harang öntését mintegy fél évszázaddal követően) Pesten élt Henricus is német volt.

1

4 De ugyancsak közép-európai előzményekre vall az is, hogy hazánkban kezdettől fogva lengetéssel szólaltatták meg a harangokat. Függelék Kurt Kramer mindkét harang hangtani analízisét is elvégezte és az eredményeket szíves volt rendelkezésemre bocsátani.

1

5 Csolnok Keresetpuszta: Főhang: eis" +1 Főhang: h" -1 Alsó oktáv: h° -1 Alsó oktáv: a' -9 Prim: e" -2 Prim: h"+8 Tferc: a" -7 Tferc: eis"' +4 Quint: с'" -4 Quint: e'" ±0 Felső oktáv: eis'" -1 Felső oktáv: h'" -2 Jegyzetek 1. Patai Púi, Régi harangok (Budapest 1977) 6. - U<5. Corpus campanarum antiquarum Hungáriáé (Budapest 1989) 11,19-20. 2.Patay Púi, Harangok Somogy földjében. Somogyi Múzeumok Közleményei. 3 (1978) 235242. - Uó. A hevesi harang és középkori harangok Heves megyében. Az Egri Dobó István Vármúzeum Évkönyve. Agria. 25-26. (1991) 395-406. 3. A pontos lelőhelyet lásd: Magyarország régészeti topográfiája. Komárom megye régészeti topográfiája. Esztergom és a dorogi járás. (Budapest 1979) 55. 4. Schedula diversarum artium. 3. könyv, 84. fejezet. 5. Levél 1968. II. 28. 6. Levél 1984. II. 18. 7. Szóbeli közlés. 8. Szóbeli közlés. 9. Szóbeli közlés. 10. Claus Peter és Konrad Bund felmérése 1986-ban. 12