Folia historica 17

Patay Pál: Két harang az Árpád-ház korából

alkalmazott alaktól. Úgynevezett cukorsüveg alakú. Tbste meglehetősen karcsú. Viszonylag erőteljes koronájának középső, patkóalakú és magasan kiemelkedő, kerek átmetszetű fülét ugyancsak 6 íves, kerek átmetszetű oldalfül támasztja meg. A harangtető gyengén ívelt és enyhe lépcsővel, amelyen öntősorja is megfigyelhető, különül el az ugyancsak gömbölyded válltól. Meredek oldala ívelt. Hornyán egyetlen borda fut körbe. Pártája enyhén domború; alul lapos talpgyűrűt alkot. Itt érte az ütője, amely egykori használatra utaló kopás nyomát hagyta hátra. A talp külső peremén eléggé erős sorja látszik. A harang méretei: Tfeljes magassága 425 mm Magassága korona nélkül 285 mm Ferde magassága 277 mm Alsó átmérője 298 mm Felső átmérője 152 mm Falvastagsága a derékon 6 mm Falvastagsága a párta alján 17 mm Súlya 16 kg A harangot a ma is használt technikával, álharang alkalmazásával állították elő. Az álharang a készítendő harang mása, amelyet agyagból manapság sablon segítségével - a forma magján alakítanak ki és amelyet a forma köpenyével burkolnak be. Kiszáradása után a köpenyt leemelve az álharangot eltávolítják a magról, majd a köpenyt visszahelyezve, a közte és a mag közötti rést (az álharang helyét) öntik ki bronzzal. A keresetpusztai harang esetében azonban az álharang kialakításánál sablont nem alkalmaztak. A cukorsüveg alakú harangok a méhkas alakúakhoz képest fejlettebb formát képviselnek. Közép-Európában több keltezett -XII-XIII. századi példányuk maradt fenn. Ezek ismeretében a keresetpusztai harangot Kurt Kramer és Konrad Bund - akik ezt is tüzetesen megvizsgálták - 1200 előtt készültnek, vagyis XII. századinak tekintik. Megállapításukat a pártájának alul lapos talpgyűrűben való végződésére alapozták, ugyanis a XIII. században öntött harangok esetében a párta alul már élben végződik. A harang közelebbi lelőhelye a „templomhegyi dülő" volt. Önmagában ez is elárulja, hogy egykor egy, legkésőbben a török időkben elpusztult templomhoz tartozott. Nem tudjuk, hogy milyen templom állt a kereseti Tfemplomhegyen, valamilyen monostoré, vagy csak egyszerű falusi, de jelentősebb egyik esetben sem lehetett. Hogy azonban harangja is volt, az azt látszik bizonyítani, hogy a harangok használata hazánkban másfél-kétszáz év leforgása alatt általánosan elterjedt. Másszóval a kereszténység felvételét követően hazánkban igen intenzív harangöntőiparnak kellett kifejlőd11