Folia historica 17
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből IX-X.
amelynek felhasználása más irányú, konkurencia nem volt a piacon. Javította a lehetőségeket, hogy a kizárólagossági jog, szabadalmak és licencek az említett két gyárat nem illették meg és így a törökbálinti gyárat sem terhelték. Nem volt közömbös, hogy a gyutacs és a préstest gyártása olcsó alapanyagokból, egyszerű gyártási műveletekkel történt és ugyanakkor igen magas áron lehetett forgalomba hozni. 95 0 „... a gyártmányok filléres önköltségi és magas eladási árai közötti jelentékeny marge (haszonrés, megjegyzés tőlem T. F.) mellett a szállítási költségek a kalkulációt érezhetően még akkor sem érintené, ha más gyárak robbanó anyagot a város belterületén dolgozhatnának fel." 95 1 A háború után az olajfogyasztás várható növekedése és a rendelkezésre álló 1,5 tonnás sajtolóberendezés a tapasztalatok hiánya ellenére nagy haszonnal kecsegtetett. A vízlágyító, részben pedig vimszerű surolószerek gyártását indokolttá tette az alapanyag olcsósága. Ezek „... igen magas áron kerülnek forgalomba és melyeknek eladásánál a Lampart márka biztosítja mindazokat az előnyöket, melyeket egy bevezetett cikk a piacon élvezhet." 95 2 Tekintettel arra, hogy a törökbálinti telep telekjogilag a Kincstár tulajdonát képezte - úgy döntöttek, hogy ha a tervek reálisnak mutatkoznak ajánlatot tesznek a telkek megvételére. A vállalat vezetésének optimizmusát mutatja, hogy már 1945 júniusában, a várható kibontakozás reményében a Dürener Metallwerke székesfehérvári fegyver-, könnyűfém-, lemez-, cső- és rúd-üzemét az Elhagyott Javak Kormánybiztosságától ki akarják igényelni 95 3 Utalás történt már arra, hogy május 4-én Fábry Zoltánt megfosztották vezérigazgatói beosztásától. Fábry a döntést nem vette tudomásul és június 4-én vezérigazgatói aláírással helyzetjelentést küldött a külföldre menekített, eredetileg 4 uszályban tárolt gépekről. Jelentéséből tudjuk, hogy egy uszályt Linzben kiraktak, egy változatlanul Regensburg mellett fekszik, egy uszály rakományát amerikai rendeletre, vasúti kocsikban ismeretlen helyre szállították. A negyedik uszályról nem beszélt, de az utólagosan előkerült iratokból kiderült, hogy az még 1945 áprilisában német kézre került, s mint menekített anyagot, valójában, mint hadizsákmányt német cégek között a Fegyvergyár megkérdezése nélkül kiosztották. 95 4 A nyugatra szállított 1165 gépet nemcsak hazahozni és a béketermelés szolgálatába állítani nem tudták, de 1947 júniusában a gépek állapotát sem ismerték. 95 5 így minden figyelmet a meglévő gépparkra kellett összpontosítani. Eleve, mint háborús kárt kellett elkönyvelni azt a 200 munkagépet, amely Budapesten hadizsákmány lett. A megmaradt gépekből 413-at jóvátétel címén leszerelésre kijelöltek. Kőbányára 205 gép esett, a géppark 90%-a. Ezek között volt a 2500 tonnás és egy ezer tonnás hidrau114