Folia historica 17

Patay Pál: Két harang az Árpád-ház korából

annak második felében készültnek tartja,

1

1 ami végső soron valóban nem zárja ki a csolnokinak is hasonló korai keltezését. Akármikor is készült a csolnoki harang, feltétlenül egyike hazánk legkorábban megszólalt harangjainak. Egyidős a kereszténységünkkel. Mint ilyen tehát különös kultúrtörténeti jelentőséggel bír. Lehetséges amennyiben mégaX. században, tehát 1000 előtt készült, úgy biztos - hogy a Szent István idején hazánkba jött térítők hozhatták magukkal. Amenynyiben azonban már a XI. században, úgy az sem lehetetlen, hogy valamelyik harangöntéshez értő szerzetes már helyben öntötte (különösen a bencések jeleskedtek a harangöntés terén). Ebben az esetben pedig a legelső, hazánkban készült harangok közül való lehet. A csolnoki harang azonban nemzetközi viszonylatban is nagy jelentőséggel bír. Ez ugyanis - amint azt Kurt Kramer megállapította - Európa legkorábbi ma is megszólaltatható bronzharangja. A még létező, nála idősebb, ill. esetleg vele egyidős San caninoi és haithabui haranggal ugyanis az erősen korrodált, ill. sérült állapotuk miatt harangozni már nem lehet. A csolnoki harang teste viszont ép, nem is korrodált, így napjainkban is megszólaltatható

1

2. Amíg a Csolnokon talált harangról nem állíthatjuk, hogy hazánkban készült volna, addig a másik most megtárgyalandóról már elmondhatjuk, hogy minden bizonnyal itt öntötték. Ezt is az eke vetette napfényre az egykor Szeged határába (ma az 1950-ben alakult Rúzsa községhez) tartozó Keresetpusztán. Megtalálásának körülményeiről és az azt követő sorsáról Reizner János adott néhány sorban éppen száz évvel ezelőtt hírt.

1

3 „... De a hetvenes évek közepén szántás alkalmával az eke egy egész ép harangot hozott felszínre, melyet László Mihály pusztai kapitány a város hatóságának legott beküldött. A harangnak ütő vasa nem volt. Néhai Tóth János kegyesrendi atya és nagyérdemű népiskolai felügyelő vette át oly czélból, hogy azt az akkoriban felállított „neszürjhegyi" tanyai iskolánál mint iskolai harangot alkalmazza. A régi harang tehát századok múlva újra megszólalt, de hangja nem igen volt tetszetős. Azért a neszürjhegyi iskolához az utóbbi időkben új harangot szereztek be, a régit pedig a Szeged városi múzeumban helyezték el." A szegedi, mai nevén Móra Ferenc Múzeum leltárkönyvébe 3/1891 szám alatt vezették be, az alábbiakat jegyezve fel róla: „Harang a XIII-XIV. századból. Lelőhely: Alsó tanya, Keresetpuszta, templomhegyi dülő. A harangot még 1870-ben találta László Mihály pusztai kapitány. E harangot egy ideig a felső tanyai újonnan épített Neszürjhegy-i iskolánál használták." A keresetpusztai harang alakja, bár a csolnokiéhoz képest fejlettebb típust képvisel, még szintén eltér a XV. századra meghonosodott és ma is 10