Folia historica 16

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VIII.

Pest felszabadítása 1945. január 18-án bekövetkezett. A Fegyvergyár megkezdte a romok eltakarítását és február 4-én már jelentést adtak be a pillanatnyi helyzetről és felsorolták azt az energiaszükségletet, illetve hordozó igényeket, amelyek lehetővé tennék a termelés megindítását. Ezekben a napokban a munkáslétszám még alig haladta meg a 400 főt, jóllehet már az indításnál 1000-1200 emberre lenne szükség. Tbvábbra is egységesnek tekintették a három alaptelepet. A Soroksári út 158- ban szerveződött az új vezetőség Lukács Ernő megbízott ügyvezető igazgató irányítása alatt. Kőbányán a Gergely út 27. élére Seemann Károly került. Az üzem harmadik egységéről, Törökbálintról szűkszavúan beszéltek. Érdekelt volt még a Fegyvergyár a Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár Soroksári út 160-ban kiépült telepén, az Erőtelepek rt.-nél a Gubacsi úton és a Pestszentlőrinci Ipartelepek rt. Pestszentlőrinc, Gyömrői út 89. szám alatt berendezkedett, a háború alatt repülőgépgyártásra létrehozott üzemben is. 1945. március elején a szovjet csapatok a gyárat megszállták. A vezetés ezt úgy értékelte, hogy 6000 munkás a 15 000 főnyi családtaggal kenyér nélkül marad.

92

9 Nem kellett azonban sokáig várni, hogy a szovjet parancsnokság elrendelje a termelés megindítását. A polgári és a németországi katonai hadműveletekhez szükséges megrendelések ugyan nem voltak nagyok, elsősorban nyersanyag hiánya miatt, de az élet újraindulását jelentették. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a Fegyvergyár 1944-ben sem tudott valójában megbirkózni az előtte álló feladatokkal, annak ellenére, hogy termelőképessége viszonylag sokáig fennmaradt. Megrendelési állománva 1944 januárjában 190 millió, ez októberre 250 millióra emelkedett. Szállításaira jellemző, hogy 1942-ben 24 millió pengőt elérte. 1943-ra ez az érték 5 millióval növekedett. Még 1944-ben is sikerült a nagy bombatámadások és munkakiesések ellenére októberig 27 milliós értéket átadni. Természetesen nyereséget kimutatni az infláció miatt már nemigen lehet. A HM is vontatottan fizetett, s ennek alapvetően nem anyagi okai voltak, hiszen: a honvédség részére megszavazott hiteleknek csak 56,5%-át vették igénybe..."

93

1 A mondottakat megerősíti Steyrben 1945. július 1-én felvett jegyzőkönyv, amely szerint a honvédség közel 18 millió pengő hátralékban volt, ugyanakkor a HM követelése a gyárral szemben elérte az 50 milliót. Valójában itt arról van szó, hogy az elszámolásokat nem készítették el, s ez még sokáie váratott magára az irattári anyag nagy részének megsemmisülése miatt. 2 A Fegyvergyár veszteségei között a legjelentősebb helyet a modern szerszámgépek nagy részének elvesztése jelentette. A korábbiakban tárgyalt, július 2-án bekövetkezett bombatámadás 449 gépet tett használha174