Folia historica 16

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VIII.

tatlanná, olyannyira, hogy közülük sok a javítást követően is csökkent ér­tékű maradt. A kitelepedés időszakában 642 gép elveszett. Ebből 300-at német cégeknek osztottak szét, 342 pedig Gleiwitznél - ma Lengyelor­szág, Gliwice - Krakkótól alig 100 km-re az előrenyomuló szovjet hadse­reg hadizsákmánya lett. A Soroksári úton eltűnt 195 gép, majd 208 jóvá­tételbe, leszerelésre került, közte a Fémhengermű teljes berendezése. Ez utóbbi 4 126 419 békepengőnek felelt meg. 93 3 Tfermészetesen a Fegyvergyár pusztulása nem jelentett kivételt. A háború utolsó éveiben a vas- és fémipar termelőkapacitásának egyne­gyede, a gépipari kapacitás 36%-a ment tönkre, ami 1938-as árakon 900 milliós kárt jelentett. A mondottak ellenére - mivel a gépipar termelési értéke az 1938/100%-ról 1943-ra 280%-ra emelkedett - a háború befeje­zésekor a gépipar kapacitása még mindig nagyobb volt, mint a háború kezdetekor. A Fegyvergyár teljesítő képességének 60-65%-át elvesz­tette ugyan, de az új alapokra helyezett vezetés, a kibontakozásba vetett remény olyan erőforrásnak bizonyult, amely az újjáépítés kilátástalannak látszó napjaiban a visszatekintés helyett békésebb emberi törekvések ki­elégítésének körvonalait rajzolta meg. „Meggyőződésünk - írták -, hogy bár a veszteségek, amelyek a Fegyvergyárat érték igen komolyak, megma­radt gépberendezése elegendőnek fog bizonyulni, hogy annak termelésére támaszkodva, gyártását újra egészséges alapokon rendszeresíthesse és a támadt hézagokat folytatólagosan kipótolja. Az erős kereslet, amely gyártmányai iránt a legközelebbi években előreláthatólag mutatkozni fog, a vállalatot ebben a törekvésében hathatósan támogatni fogja." 93 5 175

Next

/
Thumbnails
Contents