Folia historica 16
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VIII.
szabadidőben katonai felügyelet alatt állt. 84 1 A minimálisan egy hónapra beutaltak termelése nagyon alacsony színvonalon mozgott, annak ellenére, hogy a gyárban is megfigyelés alatt álltak. Lényegesen nem sikerült javítani a törzstagoknál sem, pedig 1944. február 10-én kelt katonai parancs szerint katonai alakulatokban teljesítettek szolgálatot. A Soroksári úton két zászlóaljat, 6-6 századdal, állítottak föl. A zászlóaljak élén aktív katonatisztek, a századoknál tartalékos tisztek, vagy tisztviselők határozták meg a tennivalókat. Márciusra a munkerőhiány olyan méreteket öltött, amely a tervezett munkát már lehetetlenné tette. A Szerelőüzem 1400 dolgozója közül 500-an huzamosabb időn keresztül nem jelentek meg a munkában. A meglévő munkáslétszám is 15-20% ingadozást mutatott. A termelés zavartalanságához csak ebben az üzemágban 6-700 munkásra lett volna szükség. A munkások elmaradását - ez kedvezőtlen idő esetén elérte a 20-25%-ot is - a lábbeli hiánnyal és az útviszonyokkal magyarázták. Nem kis szerepet játszott ebben, hogy üzemanyaghiány miatt Budapest-Érd között az autóbuszjáratokat szüneteltették és a munkások közül sokan nem tudták a gyárat megközelíteni. Nem váltak be a 200 fő elszállásolását biztosító barakkokhoz fűzött remények sem, mert a munkások nem voltak hajlandók ezeket igénybe venni. 1944. január 1. és október 31. között Laucsek százados 260 férfit, 56 nőt fenyített meg és 61 férfit, 15 nőt a Budapesti Haditörvényszék elé állított. A felállított barakkok kihasználására július 16-ra „keresztény közérdekű munkaszolgálatosokat", 200 főt igényeltek. 84 3 A kérdés megoldása annak ellenére súlyos gondot okozott, hogy a Fegyvergyárban az átlagkereset magasabb volt, mint a többi, nem katonai termelést folytató üzemágban. A korábbi fejezetben már említést tettünk arról, hogy a gyár az 1939 M. 9 mm-es Király géppisztoly Mauser töltényének vashüvely gyártásához gépeket rendelt meg külföldön. A gépek egy része 1944 márciusában megérkezett Magyarországra, de a hiányok pótlását csak júliusra ígérték, ami egyben azt is jelentette, hogy a folyamatos termelést csak októberre lehetett várni. A miniszteri biztos az új gépekkel kapcsolatban a termelés 50%-os megemelését igényelte. A gyár erre hajlandónak is mutatkozott, de egyben kérték, hogy az 1943-ban megrendelt 25 millió géppisztolytöltényből 10 milliót sárgarézből gyárthassanak le. 84 4 A vashüvelygyártás a Danuvia Lőszermüveknél is ráfizetés volt. A Haditechnikai Intézet jelentése szerint egy 24 darabból álló kollekcióban 21 hibásnak minősült. Ennek alapvető oka a mérethibás szerszámokkal és a helytelen gyártási metódussal magyarázható. A Magyar Lőszerműveknél ugyancsak rossz „szövetek", azaz hüvelyek keletkeztek. Arányosan 155
