Folia historica 16

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VIII.

nézve a Danuviánál voltak a legnagyobb bajok, mert begyakorlott személyzettel nem rendelkezett. A Fegyvergyár, mint ezt már több esetben is alátámasztottuk a belső megrendeléseknek nem tudott, esetenként nem akart eleget tenni. A külföldi szállításokban is lemaradt. A holsteini Artilleriearsenal Fahrenkrug még 1941-ben lekötött a gyárnál 300 000 darab KZ 40-es gyújtót. Nagy teljesítménynek számított, hogy ebből 1944. március 21-én sikerült 50 000 darabot teljesíteni. A katonai események alakulása késztette arra a katonai vezetést, hogy a 65.971/eln.3.a.-1943. számú rendeletében a készletek széttelepítését írja elő. A FFG szeptember 29-én beterjesztette, majd november 5-én kiegészítette elképzeléseit. Elsőként az agyfa üzemet szerették volna biztonságosabb körülmények között tudni Mindössze egy 1500 m

2-es alapterületű üzemrészről és egy 300-500 m

2 gőzzel fűtött szárítóról, 120-150 lóerőről és a folyamatos üzemeltetéshez szükséges 120 szakmunkás előteremtéséről, illetve áttelepítéséről volt szó. Erre a célra a Nyugdíjpénztár birtokát szemelték ki. de ez a fővárostól 70 km-re volt. Ez az út járhatatlannak mutatkozott. Sok huzavona után mindössze annyi történt, hogy 1944. március 23-án rendelet született a gyári iratok Selypre menekítéséről.

84

8 A Fegyvergyár kiürítési tervezete hat gyárral közösen készült. Érintve volt a törökbálinti szerelőüzem, a Gumigyár, Tferrakémia, Óngyár, Hizlalda, Vadásztölténygyár nagytétényi üzeme. A hat hadiüzem Árpád jelszóra Budatétény 199. m. pontnál találkozva Csákvár-Kozma irányába kellett volna, hogy elhagyja a fővárost. A Fegyvergyárat külön utasították, hogy a nemzetőröket a KÁB - Katonai Átvételi Bizottság által át nem vett fegyverekkel szereljék fel. „Az üzemeknek esetleges rombolására minden egyes üzem külön utasítást fog kapni és akkor azokat végre kell hajtani, amilyen mértékben az utasítás előírja."

84

9 1944. április 3-ig komolyan nem foglalkoztak a kérdéssel. Április 3-án azonban a gyárat bombatámadás érte. A nagyhéten a víz- és áramszolgáltatás szünetelt. A saját erőtelep a szükséglet 2/3-át tudta csak fedezni. A Fésűsfonó - FFG leányvállalata - iparvágányait találat érte, s ez szállítási nehézségeket okozott. A Ferencvárosi pályaudvar tönkrement, s így a szénszállítás is szünetelt. E bombatámadás Pesterzsébetet is érintette, s mivel e terület a gyár munkáslétszámának fő bázisa volt, a munkáshiány 20-70% közé emelkedett. A termelés volumene alig érte el a 15%-ot. Két gyújtóbomba megsemmisítette az üvegraktárat, s ez meghatározóan hatott április 13-ig, az újabb bombatámadásig, a Fegyvergyár egészére. A vezetők ennek hatására jelentették ki, számítani kell a termelés további visszaesésére a várható újabb bombatámadások miatt. Tfehát a meglévő 156