Folia historica 16

Basics Beatrix: A honfoglalás és a magyar állam létrejöttének időszakát ábrázoló grafikák a Magyar Történelmi Képcsarnokban

gozott, de a korabeli magyar folyóiratoknak is készített műlapokat, legtöbbet a Családi Kör számára. A témával foglalkozó grafikák szokásos táji környezete jelenik meg itt is: a szereplők (a főszereplő hét vezér, Álmos és Árpád mindig kiemelve) általában valamilyen magaslaton helyezkednek el, mint itt is, népi figurák veszik őket körül - mint itt a nők és gyermekek -, és legtöbbször lefelé, a táj többi részét kitöltő síkság felé haladnak. A kompozíció tehát itt is a megszokott sémát követi; nagyon kevés művész mert, vagy akart ettől eltérni. Egy nagyon híres, a köztudatban talán a legismertebb Honfoglalás-ábrázolásról is van a Történelmi Képcsarnok birtokában egy színezett nyomat; ez pedig Munkácsy Mihály festménye.

2

6 Ez a nyomat is egy a sok másolat közül, melyek polgárlakásokban és középületekben egyaránt megtalálhatóak voltak. Összetevőiben ez a kompozíció sem különbözik a többitől; a kép formája és a szimmetrikus elhelyezés helyett a jobboldalt ábrázolt Árpád jelent csak némi újítást. A következő téma, mellyel több mű is foglalkozik, Árpád pajzsra emeltetése. Nagyon népszerű volt ikonográfiái típusként és sok művész többször is megfogalmazta a témát. A fejedelemmé választás szertartása, a pajzsra emelés a leírásokban többször előfordul. Anonymus szerint még Álmos vezér vezetésével foglalták el a magyar törzsek Ung (más írásmóddal Hung) várát, és ott, még Álmos életében választották fiát, Árpádot fővezérré. Michael Hofmann acélmetszete a legkorábbi a Képcsarnokban lévő 19. századi művek közül. A kompozíció a jól ismert típust állítja elénk: három vitéz tartja pajzson Árpádot, a háttérben a sereg látható az előtérben három harcos, zászlókkal, karddal, lándzsával; ók is Árpádot figyelik. Annak jobbjában jogar van, balját kiterjeszti az emberek fölé. Mind ő, mind pedig a vitézek zsinóros mentét viselnek, ehhez furcsán társul Árpád fején a szárnyas sisak, mint antikizáló motívum. A jelenet viszonylag kevés alakot szerepeltet, nem kelti monumentális tömegjelenet benyomását, mint a későbbi ábrázolások.

2

7 Ezek egyike a már többször említett Franz Kollarz azonos című színes litográfiája. A felirat szerint a jelenet helyszíne Pusztaszer, Árpád itt nem áll, hanem ül a pajzson, amit többen tartanak, kezeiben kivont kard és pajzs, a fején sisak. A háttér környezete itt is sátortábor, a Kollarznál már megszokott korban ide nem illő részlet, a soktornyú várkastély sem hiányzik. Kovács Mihály jólismert olaljképének litográfia-változata,

2

9 Árpád pajzsra emeltetésének jelenetében a neves bécsi mester, Kari Rahl Manfréd fogadtatása című művének kompozícióját utánozza; itt a háttér szinte jelzésszerű, az ünneplő tömeg szimmetrikusan veszi körül a főhőst. 131