Folia historica 16

Basics Beatrix: A honfoglalás és a magyar állam létrejöttének időszakát ábrázoló grafikák a Magyar Történelmi Képcsarnokban

gyeli. A ceruzarajz kompozíciója csak apróbb részletekben tér el a fametszetétől. A sorozat következő darabjának címe „A magyarok kalandozása Németországban".

5 A szerző 954-et jelöli meg az esemény dátumaként. A háttérben középkori vár tornya - jellemző, hogy Kollarz egyik fametszetén sem ügyelt a korhűségre, ellentétben például Geigerrel, akinél ez mindig nagyon fontos volt. Az előtér nyitott faépületében két vitéz áll, emberek sokasága áll előttük, gyerekek is és körben ismét a magyar harcosok tűnnek föl. Kollarz előszeretettel ábrázolta a magyarokat tollas süvegben, nagy bajusszal - ez a típus fordul elő összes itt említett művén. Ez a jelenet meglehetősen jellegtelen, ha nem ismernénk a címét, ismét inkább népi életképnek vélhetnénk.

6 A Történeti Album-Lapok harmadik darabja a magyarok Augsburgból való visszatérését ábrázolja. A felirata szerint ez „A magyarok visszatérte az Augsburgi győzelemből 910-ben". Hátul a szikla tetejére épült égő várost láthatjuk, jellegzetes építészeti részlet a gótikus fiatornyos várkapu és a hasonló stílusú templom.

8 Az előtérben balra a magyar lovasok jelennek meg, előttük összekötözött rabok gyalogolnak, a mögöttük lévő erdőben öregek és nők bújkálnak, menekülnek. Az előtérben jobbra sebesültek hevernek. A sorozat következő darabja a magyar történelem egy nevezetes személyiségének hőstettét mutatja be: Botondot, amint „megmutatja karja erejét Konstantinápoly kapuján".

9 A kelet-római birodalom fővárosának képe nem mutat jellegzetességeket; a háttér kapuja, a bástyák és erődítések bárhol lehetnének, egyedül a háttér kupolás temploma jelent némi utalást a helyszínre. A kapuban a császár és kísérete, előttük áll Botond, fejszével a kezében, a háttérben harcosok seregei. A kompozíció inkább reprezentativitást, ünnepélyességet sugároz, hiányzik belőle a jelenet drámaisága.

1

0 Az ötödik album-lap témája - Adalbert püspök Magyarországra jön a keresztény hitet prédikálni - szokatlannak tűnhet a többi ábrázolás között, bár meglehetősen didaktikusán és egyértelműen politikai célt szolgál, a sorozatnak olyan gondolatmenetet adva, mely szerint a kereszténység fölvétele az államalapítás feltétele volt - ez utóbbinak illusztrálása az utolsó darab, a Szent István koronázása. A püspök a kompozíció középpontjában áll, papi ornátusban, kezében kereszt, jobbjával az égre mutat. A háttér tája hegyes folyóvölgy, a sziklán gótikus várkastéllyal. A közvetlen helyszínt jelentő erdőben Adalbertet emberek veszik körül, közöttük nők és gyermekek is ülnek vagy állnak.

1

1 Az utolsó fametszet a Szent István koronázása. A jelenetnek nagyon sok ábrázolása ismeretes; Kollarzé a hagyományosan kialakult iko127