Folia historica 16

Basics Beatrix: A honfoglalás és a magyar állam létrejöttének időszakát ábrázoló grafikák a Magyar Történelmi Képcsarnokban

nográfiai típust követi. A színhely ennek megfelelően románkori templom belseje, a jobb szélen térdel Szent István, az öreg püspök éppen a fejére helyezi a koronát. Mögötte papok és nemesek, jobbra az előtérben térdelő nők, balra főurak és gyerekek. A háttérben a karzaton a királyné és kísérete látható. Kollarz sorozata kompozícióját és stílusát tekintve a leghagyományosabb. Az előbbi általában a főszereplőt a középpontban helyezi el, és szívesen alkalmaz egymással kapcsolatban nem lévő csoportokat. Ezeket a táj köti össze, mely hangsúlyozottan inkább az északi vidékre jellemző az első kép kivételével. A stílus aprólékos részletekre kiterjedő pontossága jól megfelel a fametszet technikájának. Művészi tekintetben semmiféle különleges eredményt nem mutat a sorozat, de nem is ez volt a célja, hanem az, hogy a „Magyarország és a Nagyvilág" olvasóinak figyelmét és érdeklődését a korszak és a témák iránt fölkeltse, vagy inkább kielégítse és ébren tartsa. A hun-magyar mondakör Attila-jeleneteinek forrásai Ipolyi Arnold Magyar Mythológiája, valamint Arany János Buda halála című eposza, amely része a Csaba trilógiának.

1

2 Az eposzhoz készült illusztráció a Buda halála című műlap, Weber Henrik litográfiája.

1

3 A jelenet alatt a XII. ének utolsó sorai olvashatóak, melyek szerint Attila tette királyságának hanyatlását indította el. A háttér várfalai előtt áll kivont karddal Attila. Fején csúcsos süveg koronával, balján pajzs, keleties öltözékét lábvért egészíti ki. A földön fekszik tesztvérének, Budának holtteste, akit felesége, Gyöngyvér égnek emelt kezekkel sirat. Jobboldalt a rémült embercsoport látható. Híres és közkedvelt, sokat másolt kompozíció a Than Mór által megfestett Attila lakomája. Több olajvázlat készült az egykori Vigadóban lévő falképhez, a Történelmi Képcsatnok tulajdonában lévő akvarell korai, 1846-os, de a kompozíció lényege változatlan maradt az összes művön.

1

5 Az Ország Tükrének 1865-ös műmelléklete az Orlai Petrics Soma által festett és Barabás Miklós által litografált „Attila az összeesküvő Vigilt vallatja" című kompozíció.

1

6 Az ilyen daraboknál jellemző hosszű címet visel a kőrajz, mely egyben szinte el is meséli a jelenetet. Oszlopos termet láthatunk, hátul kapuval, elől lépcsők vezetnek Attila trónusához, ő maga, páncélinget, fölötte palástot visel, a fején korona. Előtte térdel Vigil, fiát átölelve, lábainál nyitott láda szétszóródott tárgyakkal. A fiút egy ember a vállánál fogja, egy másik a kezét markolja és a levegőbe emelt tőrrel lesújtani készül rá. Attila balján két férfi figyeli az eseményeket, maga az uralkodó pedig előrehajolva kinyújtott kezével vádlón Vigilre mutat. A háttérben csuklyás, szakállas alak áll a kapu előtt. A litográ128