Folia historica 15

Körmöczi Katalin: Horvát Boldizsár íróasztala és az osztrák—magyar kiegyezés (Történeti — múzeológiai adalékok a kiegyezési törvények megalkotásához)

— írja Lónyay naplójában — oda érkezett Andrássy levele, melyben magához kér 6 órára engem és Horváthot. Nála voltunk egész éjfélig, valóságos miniszteri tanács volt, természetesen a candidátusokkal, Andrássy, Eötvös, Horváth, Mikó, Somssith, Wenckheim. ... Tárgyaltuk egyenként az 1848-diki törvények revíziójára vonatkozó pontokat. Legnehezebb kérdésnek tűnt fel a honvédelmi ügy és a sajtótörvény. Horváth jegyezte a megállapodásokat. Deák azt javasolja, hárman menjünk föl Bécsbe, s ha a honvédelmi ügyben a császár nem enged, jöjjünk le és az elvállalás előtt közöljük az ügyet az egész házzal. Ha így történik, nem hiszem, hogy lesz valami a kiegyezésből."

2

6 Andrássy, Eötvös és Lónyay valóban Bécsbe utazott február 10-én, majd Horvát Boldizsár és a többi miniszterjelölt is. 12-én már együtt tanulmányozzák az udvar által összeállított pontokat a 48-as törvények módosításáról. A sarkalatos kérdés újfent a hadügyre vonatkozó volt. Lónyay naplójába azt jegyzi fel február 24-én, hogy „Festetics gr. különösen skrupulózus volt és mindent határozottan kívánt kifejezve látni. Minden pontra Horváth tette fel a választ. Andrássy járt-kelt Beustnál, a császárnál, Majláthnál, ..." A felelős magyar minisztérium február 17-i kinevezésével Horvát Boldizsár tennivalói megszaporodtak. Mindjárt az első minisztertanácsban rá, Lónyayra és Eötvösre hárul a feladat; Andrássynak minisztériumát a képviselőházban és a felsőházban bemutató beszédének elkészítése. Majd a február 23-i minisztertanács Horvátot bízta meg a megyei rendszer helyreállíttása, a sajtótörvény és a katonaállítás tárgyában az országgyűlés elé terjesztendő javaslatok elkészítésével.

2

7 S Horvát fogalmazta meg Andrássyval azt a császári leiratot, amellyel a fejedelem az alkotmány megköszönésére kiküldött országgyűlési bizottságnak válaszolt. A közösügyi javaslat vitájában az ellenzék kisebbségi véleményével szembeszállva kifejtette nézeteit a közös ügyek Pragmatica Sanctióból eredő mivolta mellett, s hangsúlyozta a közös ügyek intézésének a birodalom két része között megegyező módját biztosító rendelkezések bevezetésének szükségességét. „A fejedelem közössége és a monarchia két felének együvé tartozása oly közös érdek, a mely nem most, hanem már 1723-ban keletkezett. ... 1848-ig az egységes megoldás és elintézés semmi nehézséggel nem találkozott; most azonban ő felsége alkotmányt adott többi népeinek is, s így parancsoló szükséggé vált, hogy régi jogainak gyakorlására és a régi kötelezettségek teljesítésére nézve új módról gondoskodjunk. . . . Hogy a régi jogok és kötelezettségek új alapja a czélnak megfeleljen, 1. meg kell óvni Magyarországnak eddi88