Folia historica 15

Körmöczi Katalin: Horvát Boldizsár íróasztala és az osztrák—magyar kiegyezés (Történeti — múzeológiai adalékok a kiegyezési törvények megalkotásához)

gi törvényhoizási jogát és kormányzati függetlenségét; 2. nem szabad lehetetlenné tenni az alkotmányos életet a lajtántúliakra nézve; 3. biztosítani kell a közös érdekű kérdésekre nézve az egységes elintézést."

2

8 Horvát ebben a kérdésben is reálpolitikusi szemléletét és demokratikus alapállását igazolta. Ismét az illúzióvesztés áll szemben a reálisan kielégíthető érdekekkel, s ő az utóbbit ajánlja elfogadásra, úgy, hogy hasonló demokratikus és parlamentális viszonyokat kíván biztosítani a birodalom Lajtán túli népei számára is. A 67-es bizottság javaslatainak törvényjavaslattá formulázására, azok országgyűlés által való elfogadása után, — végül is a koronázást megelőzően került sor. Deák a Rechsrath elfogadása utánra halasztani javasolta, de Andrássy és Eötvös szorgalmazta azt, és Csengeryre kívánták a munkát bízni. Csengery - Lónyay naplója szerint 2

9 azzal hárította el magától, hogy Deák műve, csak ha Deák kívánja fog hozzá. Deák Ferenc végül Horvátot, Csengeryt és Tanárkyt ajánlotta a formulázás elvégzésére. Május 2-án már a kész törvényekkel utazik Lónyay Bécsbe, Ferenc József kérésére Andrássyval és Eötvössel. „Május 2-dikán reggel Deákhoz mentem volt, hogy vele consultáljak az 1847/ 8: III. t.-cz tárgyában. Ott volt Horváth is a hatvanhetes munkálat törvény nyé átidomításának exordiumával, a melyet én hoztam föl ide Bécsbe."

30 Ez a törvény, az 1867. XII. t.c. rögzítette az osztrák-magyar kiegyezés mibenlétét; a közös birtoklás és a közös védelem mikéntjét, Magyarország közjogi és kormányzati önállóságát, a birodalom egészének alkotmányos kormányzását, meghatározta a közös ügyek intézésének módját, a két parlament érintkezésének rendszerét. A kiegyezés 50 éves évfordulóján Balla Antal joggal fogalmazott a következő módon: „... az 1867-i nagy mű részletei még heroikus munkát követelnek. A nagy elvek ki voltak jelölve, de a törvények megfogalmazása, az elvek átvitele a gyakorlatba még azokra a férfiakra várt, akik akkor a miniszteri székekben és a parlament padjaiban ültek. Nemcsak Deák Ferenc, de az egész országgyűlés érezte, hogy a kiegyezési mű legfontosabb alkotása az 1867: XII. törvénycikk lesz."

3

1 Horvát Boldizsár e munkálatokból nagyjelentőségű és horderejű részt vállalt; mint igazságügyi miniszter a tárcájához tartozó törvények megalkotását vitte véghez, de azokon túl, az 1865-67-es törvényhozás időszakában létrehozott alaptörvények - így a XII. tc. — megalkotásában is aktív. Lendületes aktivitásának az az optimizmus az alapja, amellyel olyannak vélte az 1867-tel létrehozott rendszert, amelynek alapján „lehetségesnek hitte a ma89