Folia historica 15

Körmöczi Katalin: Horvát Boldizsár íróasztala és az osztrák—magyar kiegyezés (Történeti — múzeológiai adalékok a kiegyezési törvények megalkotásához)

Körmöczi Katalin Horvát Boldizsár íróasztala és az osztrák-magyar kiegyezés (Történeti-múzeológiai adalékok a kiegyezési törvények megalkotásához) 1867-ben a Habsburg-ház és az osztrák uralkodó körök, a burzsoá érdekek nyomására, az adott nemzetközi viszonyok közepette egyetlen járható utat választva, kiegyezett a magyar nemesség reálpolitikai szemléletű vezető rétegével. Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, az a kétközpontú dualista államalakulat, amely kereteket biztosított mindkét fél számára — a fennmaradáson túl — a modernebb gazdasági-társadalmi formáció kialakításához, néhány évtizedes prosperálásához. Magyarországon lezárta az 1848—49 utáni Habsburg önkényt, a gazdasági elnyomást és a nemzeti függetlenséget letipró korszakot. Szabad utat nyitva annak a tőkés fejlődésnek, amelyet a századelő reformerei, 1848-49 forradalmárai tűztek maguk elé a polgári átalakulás és a nemzeti függetlenség gondolatkörébe ágyazva. A 120 év előtti aktust, a kiegyezés tényét akkor is, s azóta is sokan sokféleképpen értékelték az elátkozástól a magasztalásig. Az viszont semmiképpen sem vitatható, hogy nemzeti létünk, gazdasági-társadalmi fejlődésünk szempontjából meghatározó jelentőségű mozzanata nemzeti történelmünknek. S mint ilyen eseményt, modern történetírásunk feltárta és értékelte, megjelölve helyét, szerepét újkori történelmünkben. A történetírás tisztázta a kiegyezés létrejöttének, tényének nemzetközi összefüggéseit, társadalmi, politikai tényezőit, erőviszonyait, a tényezők és erők, csoportosulások szerepkörét a történetírás elsődleges forrásanyagára, az írott forrásokra támaszkodva.

1 Jelen munkánkban azt kívánjuk nyomonkövetni, - egy műtárgy múzeumba kerülése kapcsán — hogy a kiegyezés létrejöttének folyamatában egy adott személyiség, Horvát Boldizsár, milyen szerepet töltött be, mennyiben köthető személyes tevékenységéhez az 1867-es kiegyezéssel megalkotott államalakulat létrehozása és annak berendezkedése. 1984-ben a Magyar Nemzeti Múzeum birtokába jutott egy íróasztal, amelyet az eladó család 1919 óta őrzött mint Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter tulajdonából származó tárgyat. 77