Folia historica 15

Körmöczi Katalin: Horvát Boldizsár íróasztala és az osztrák—magyar kiegyezés (Történeti — múzeológiai adalékok a kiegyezési törvények megalkotásához)

A XIX. század közepén készített íróasztal barokkos vonalú, fenyőfa alapon dió borítással, lábai és profillécei tömör diófából. írólapján sötétzöld, bőrt utánzó viaszosvászon borítással — amely minden bizonnyal később került a műtárgyra. Az írólap felett felépítmény; két oldalon két-két fiókkal, középen polccal, baluszteres felső díszítéssel. Az asztal test egy középső és két-két fiókos oldalrészből áll barokk ívelésű faragott lábakon. Méretei: szélesség: 140 cm, mélység: 85 cm, magasság 80 cm + 25 cm. Az íróasztal középső fiókját tartó alulsó falapján egy töredezett, sárgult, fekete tintás kézírásos felragasztott papírlapon, - valószínűleg XX. század eleji eredetű a következő felirat található: „Ez az íróasztal szék Horvát. . . zsár m. kir. igazságügyminiszter tulajdona volt. néh. Horvát Boldizsár ezen íróasztalon készítette és tervezte az általa készített 186 7 iki kiegyezési törvényjavaslatot. Ezen íróasztalon írták alá . . . . 1867-ben Gróf Andrássy Gyula.. .. Boldizsár miniszterek.. . Ez az íróasztal bár. Eötvös Lórándné. . . Gizella által ajándékozott el a (olvashatatlan) Erzsébet királynénak (olvashatatlan) Horvát Boldizsár hagyatékából". A szöveg kipontozott részei hiányoznak a papír töredezettsége miatt. A feliratban említett szék hollétéről, sorsáról nincsenek ismereteink. Az eladó Ádám családhoz csak az íróasztal került, amikoris Ádám János a gödöllői katolikus főgimnázium tanára volt, s az akkori igazgatótól, dr. Jámbor Györgytől ajándékul kapta. Az asztalon található felirat tehát ezt az ajándékozást megelőző, az asztal és a szék együttes meglétének időszakából származhat. A papír sérüléseiből, hiányosságaiból a szöveg elmosódásából adódó szöveghiányok szerencsésen kiegészülnek illetve kiegészíthetők a történelmi, életrajzi adatok alapján, valamint a bútordarab későbbi sorsának ismeretében. Eszerint az íróasztal Horvát Boldizsáré, az 1867-es Andrássy Gyula kormányának igazságügyi miniszteréé, s nem kisebb jelentőségű alkotás, mint a kiegyezési törvényjavaslat készült el rajta, majd ezen is írták alá azt Andrássy Gyula miniszterelnök és Horvát Boldizsár igazságügyi miniszter. Később báró Eötvös Lórándné Horvát Boldizsár hagyatékából Erzsébet királynénak ajándékozta. Az utóbbi mondat információi reálisnak és hihetőnek tűnnek, hiszen Eötvös József kultuszminiszter fia, Eötvös Lóránd felesége Horvát Gizella volt, Horvát Boldizsár leánya. Erzsébet királyné magyar kapcsolatai és vonzódása a magyarokhoz, és a magyarok rokonszenve, tisztelete a kiegyezést szorgalmazó, támogató királyné iránt is ismeretesek. Nem igényel sok magyarázatot a gesztus, amellyel a királynénak adományozták azt az asztalt, amelyhez oly szorosan kapcsolható a királyi ház és a magyar nemzet kiegyezését létrehozó államjogi aktus, az osztrák—magyar kiegyezés törvényeinek megalkotása. Az asztal 78