Folia historica 14

Körmöczi Katalin: Lakáspolitikai törekvések a fővárosban a két világháború között

A két világháború közötti fővárosi közületi lakásépítkezés — teljes­ségre nem törekvő, de főbb mozzanatait mindenképpen érintő — áttekintése után megállapíthatjuk, hogy az állam és a közületek ezirányú tevékenysége rendkívül heterogén, de egészében véve a budapesti lakásminőség alsó színijén mozog. Heterogenitása ered abból az alapvető tényből, hogy többféle építtető szerv hozza létre; az állam, a város, egyes üzemek, bankok vagy biztosító inté­zetek. Más más társadalmi osztályok, rétegek igényeit van hivatva kielégíteni, de közelebb járunk az igazsághoz, ha úgy fogalmazunk, hogy az egyes osztá­lyok, rétegek anyagi teherbírásának határai szabták meg a nekik szánt lakások minőségét. így épültek az időszak alatt szükséglakások, átmeneti lakások, kis­lakásos bérházak, kislakásos lakótelepek és kertvárosok. A felsorolt kategó­riákon belül is jelentős szintkülönbségek fedezhetők fel építészeti értékük vo­natkozásában. Preisch Gábor Budapest városépítészetének áttekintésekor a követke­zőkben sommázta értékelését: „Lakásépítés vonatkozásában a közületi építkezés a teljes lakásépíté­si volumennek csak kis részét tette ki. A háború utáni első években épült ál­lami és fővárosi „szükséglakások" később „kislakásos bérházak" a második világháború előtti utolsó években néhány száz lakásos ,»kislakásos telepek" a mindenkori lakásminőség alsó határát jelentették, az utóbbiaknál egyidejű­leg megvalósuló helyi közintézményeken kívül építészeti igénnyel általában nem jelentkeztek." 8 4 Néhány kivételtől eltekintve a kislakásos bérházakról is lesújtó az építész véleménye: „Ezek egészen a harmincas évek végéig túlnyomórészt szükséglakás jellegűek. Megjelenésük a komorságig sivár." 8 5 Az alacsony építészeti nívó okainak kutatásakor nem jár messze az igazságtól az építész, amikor így fogalmaz már 1928-ban: „Jellemző, hogy az egyik legjelentősebb budapesti kislakásépítő akció alapvető és döntő faktora egy pénzügyi ötlet, egy kamatlábszámítási képlet volt, s amikor tisztáztatott, hogy egy köbméter lakás mibe kerül, ezzel az egész kérdés már el is volt intézve." 8 6 90

Next

/
Thumbnails
Contents