Folia historica 14
Veres Lujza: Festett herendi porcelánportrék a Magyar Nemzeti Múzeumban
1889-ben találmányával már szerepelt a párizsi világkiállításon. Célja a fotochromia teljes kidolgozása volt, de életműve pénz híján csonka maradt. Bár méltatlanul feledték el, találmánya nem maradhatott hatástalan. 1 0 E sokféle hatás figyelembe vételével kell közeledni a herendi porcelánportékhoz, melyek sajátosan átmeneti műfajt képviselnek, mivel a hagyományos portré, a fotó és az iparművészeti emléktárgy jellemzőiből egyaránt megőriznek valamit. A gyűjtemény legkorábbinak tűnő darabja egy kisméretű porcelánarckép, mely a nyilvántartás szerint feltehetően a fiatal Fischer Mórt ábrázolja. 1 1 A térdképen zsinóros fekete atillába öltözött fiatal férfit látunk háromnegyedprofilban, ülve, jobb felé tekintve. Jobbjában „attribútumként" körzőt tart, bal kezét térdén nyugtatja. Kötetlen pózban látjuk, nyitott atillája alól szürke mellény tűnik elő, nyakravalója pettyes. A háttér kék, a szék támlájánál és a mintás zöld függönynél lilásba játszik, A férfi arca komoly, tekintete nyílt. Arcának megfestése aprólékos, részletező. Rövid, hátrafésült fekete hajat és körszakállt visel. A kis porcelánképet a lappal egybemintázott, domború díszű fehér neorokokó keret övezi, melyet arannyal felfestett virág- és levéldísz ékít. A portré szignálatlan (1. kép). Beállítása utalhat önarcképre, jelzetlensége is ezt látszik igazolni. Erre az önarckép-típusra korábbi megoldásként megemlítendő Gyulai Gál Miklós önportréja az 1820-as évekből, mely beállítása közvetlenségével és kis mérete révén egyezik a porcelánképpel. 1 2 Ez utóbbi, modelljének viselete és beállítása alapján az 1840-es évek elején készülhetett, így az előbbiekben említett, hagyományos biedermeier arcképfestészethez kötődik. Azt a feltételezést, hogy az arckép modellje a fiatal Fischer Mór, nem tudjuk bizonyítani. Ellenben tudomásunk van egy másik, ugyanilyen méretű és keretmegoldású porcelán-portréról, amely Siklóssy László meghatározása szerint 1851-ben készült és Fischer Móriczot ábrázolja. 1 3 Elképzelhető, hogy egy sorozatról van szó, esetleg a Fischer család tagjairól, de több képről egyelőre nincs tudomásunk. Az előbb említett kép modellje középkorú férfi, arca komoly, tónusosán festett. Realisztikus megoldásával párhuzamba állítható a XIX. század második felében készült néhány portréval. Ilyen például Marastoni Józsefnek egy 1860-ban készült férfiképmása. 1 4 Nagyon érdekes összefüggésekre világít rá a következő pordelán-arckép is, mely 1846-ban készült. 1 5 Az ovális formátunú térdkép gr. Esterházy Károly cs. és kir. kamarást, Tolna megyei főispánt, a Dunántúl egyik legbefolyásosabb birtokos főurát ábrázolja erdős táj előtt. A javakorabeli férfi bal felé fordul, jobbjával mutató mozdulatot tesz, bal kezét mellénye nyílásába 53