Folia historica 14

Veres Lujza: Festett herendi porcelánportrék a Magyar Nemzeti Múzeumban

helyezi. Öltözéke sötétlila atlaszselyemből készült hosszú, zsinóros kabát, fekete selyem mellény és nyakravaló, melybe kristálygombos, arany nyakkendőtű van tűzve. Mellén Szent István-rend függ. A férfi derűs magabiztossággal tekint előre. Birtokára utal mutató mozdulata, baloldalt a háttérben látható szőlőtőkékkel és erdős tájjal, melynek kitűnő megoldását az is magyarázza, hogy a porcelánfestők a növények festésében voltak leggyakorlottabbak. Az arc megfestése tónusos, gazdag modellállású. A kép fényviszonyai nem kevésbé érdekesek. A felhős, viharos égbolt, mely jobboldalt mélylila, s balfelé fokozatosan kivilágosodik, remekül kiemeli a megvilágított főalakot. Ehhez a látványhoz szervesen társulnak a háttér fái és növényei, ezeket ragyogó fény aranyozza be. Az ovális aranykeret méltóképpen zárja le ezt a szó klasszikus értelmében vett festészeti alkotást. A portré szignálatlan, de tudjuk, hogy egy Gabriel Decker rajza után 1845-ben megjelent litográfia pontos másolata.

1

6 A porcelánkép ennek tájjal való kibővítése, „aktualizálása" (2. kép). Az arc finom megfestéséhez analógiaként meg kell emlitenünk néhány bécsi képet az 1850-es évekből. Ismerünk egy leányportrét 1851-ből, valamint I. Ferenc József és Erzsébet 1854-es páros arcmását, mely a grafeneggi „Ferenc József és kora" kiállításon szerepelt.

1

7 A herendi portré arcának megoldása a bécsi biedermeier arcképek rokona. Ez a fázis tehát szemléletében különbözik a század második felében dívó, az arcot kisebb műgonddal megfestő, magát az alakot pedig esetlegesebb, kötetlenebb pózban ábrázoló festői látástól. A későbbi portrék között azonban még továbbra is találunk hagyományos megoldásúakat. Costier Bonaparte Napoleont ábrázoló, 1890-ben Sevres-ben készült arcképe szintén az említett bécsi porcelánképekkel analóg.

1

8 Az Esterházy-kép nem csupán azért jelentős, mert a herendi porcelánképek között kiemelkedő darab, hanem gyártörténeti vonatkozásai miatt is. A Védegyleti Mozgalom hatására ugyanis Herend felé fordult a hazai közönség érdeklődése, de tőke nélkül nem lehetett fejleszteni a nagy reményekre jogosító gyárat. Fischer ezért Esterházy Károly grófhoz fordult, aki a gyárnak már előzőleg is lelkes híve és támogatója volt, hisz az üzemet magát is ő juttatta - Winter Mátyás özvegyével szemben — Fischer Mór kezére.

1

9 A kezességet vállaló Esterházyak komoly megrendelésekkel is támogatták Herendet. Elsőként gróf Esterházy Károlyné rendelte meg meisseni szervíze kiegészítését. Egy dekor őrzi ezen kívül a mecénás-család nevét: ez egy chinoiserie-jellegű minta, mely vörös vagy sötétzöld alapból kikapart sásdísz és kínai írásjelek kombinációja.

2

0 Az Esterházyak az 1873-as bécsi válság idején is támogatták Herendet. Ezt erősíti meg Esterházy Pál levele gr. Zichy József kereskedelemügyi miniszterhez, felidézve az 1857-es évet, amikor atyja kezessége folytán mentették meg a 54