Folia historica 14

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VII.

1943 elején az energiahiány egyre bénítóbban hatott a termelésre. A törökbálinti üzemegység energiaszükséglete 400 000 kWó volt, de a korlátozás miatt csak 23 888 kWó-t használhatott fel. Előnyösebb helyzetben volt a Soroksári úton a központi telep, mivel saját áramfejlesztő berendezésével 3 508 500 kWó energiát tudott termelni, de ez is az összfogyasztásnak csak 40%-át jelentette. Ezért a vállalat az iparügyi miniszter 77.900/42 számú rendeletére hivatkozva a korlátozás alóli mentességet kérte.

77

4 Február elején tüzérségi lőszergyártással 717 fő foglalkozott, ebből 618-an közvetlenül a termelés láncolatában. Az év végére a létszám ugyan emelkedett, de változatlanul súlyos gondot jelentett a gyár életében a munkaerőhiány. A hadügy egyre több embert vonultatott be, ugyanakkor a termelés felgyorsítását követelte az egyre fogyó, összetételében gyengülő erők átcsoportosításával. Javaslatok hangzottak el az üzemek koncentrációjára, ugyanis „... nagyon sok elsőrendű szakmunkás szabadulna fel a kisebb üzemek megszűntetése útján, akik még mindig jórészt polgári munkákkal vannak foglalkoztatva."

7 7

5 Bor Jenő vezérőrnagy, a IX. csoport főnöke főleg a művezetőhiány pótlását érezte sürgetőnek, annak ellenére, hogy a vas- és gépiparban számuk 1943-ban 2453, vagyis 192-vel több volt, mint a megelőző esztendőben. A Hadianyaggyártás Országos Felügyelője szerint a zavartalan termelés 50 000 új munkást igényelne. Hasonló volt a helyzet az ipar egészében, ahol több mint 206 000 munkahely betöltetlen volt. Nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket akormány 194 l-benhozott határozata sem, amely engedélyezte 6000 fő részére a németországi időszaki munkavállalást. így reméltek a gép- és repülőgép iparban szakmunkásgárdához jutni. A magyar munkások életkörülményei Németországban kedvezőtlenül hatottak ezen elképzelésekre. A véndégmunkások száma már 1942-ben 4500-ra zsugorodott, s egyre nagyobb gondot jelentett a kívánt kontingens feltöltése. A munkaerőhiány csökkentése érdekében a honvédség hozzájárult, hogy a zászlóaljaktól 38 mérnököt és felsőipariskolást a Fegyvergyárba vezényeljenek.

7 7

6 Áprilisra elkészültek a fabarakkok a munkásszázadok elhelyezésére, de nem találtak a gyár területén olyan helyet, ahol ezeket fel lehetett volna állítani.

7 7 7 A munkaszolgálatosok, zsidók, mezőgazdaságban felszabadult parasztok, vagyis zömében szakképzetlen tömeg egyrészről ugyan növelte a munkások számát, ugyanakkor az év második felében ezeket úgy tekintették, mint akikkel felszabadítanak frontszolgálatra alkalmas korosztályokat. 1943. november 4-én a munkaerőkérdés koordinálására létrehozták a Honvédelmi Munkaszervezetet, amely feladatát betölteni már nem tudta, 174