Folia historica 14

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VII.

mert csak kiskorúak és nyugdíjasok álltak rendelkezésére. Nem segítette elő a hadiüzemek munkaerőkérdésének megoldását a bérszabályozás sem. Amíg a hadiüzemekben a drágasági pótlék 1939-hez viszonyítva elérte a 60%-ot, a lényegesen kevesebb kötöttséget jelentő polgári létesítményekben is elérte a 30—50%-ot. A gépiparban alkalmazott munkások számának alakulása 1938-1943 között Év Férfi Nő Összesen % 1938 33 519 6 864 40 383 100 1939 43 308 9 236 52 544 130 1940 56914 18 776 75 690 187 1941 61 015 15 523 76 538 188 1942 72 654 20 918 93 572 231 1943 85 210 27 561 112 771 281 Ezek szerint a gépipari munkásság létszámának emelkedése 1943-ban 19 199 fő volt. Nemek szerinti megoszlásban 12 556 férfi és 6643 nő.

77

8 1943. március 5-én a Fegyvergyár megbízást kapott a Danuviart. által gyártott géppisztolyok előállítási lehetőségének tanulmányozására. Ez a fegyver az 1939 M., Király-féle géppisztoly volt, amelyről viszonylag gyorsan megállapították, hogy a szakrajzok kézhezvételétől 6 hónap elegendő a szerkesztésre, s mintegy 3 hónapot igényel a szerszámok legyártása. A termelés megindításához, a havi 1000 darabos kapacitás biztosításához, ha a gyár pisztolygyártási programját megváltoztatják, 9 hónap szükséges. Pisztolygyártás Németország részére bérmunkában folyt az 1942. április 7-én, majd július 9-én kelt szerződés értelmében. A német megrendelés teljesítése a német nyersanyag-szállítmányok elmaradása miatt lemaradásban volt, ezért a gyár a második 30 000 pisztoly gyártása alól felmentést kért, s egyben állásfoglalást a géppisztolygyártás megindítása, az üzemrész átalakításának kérdésében.

77

9 A 39 M. géppisztolyt 1939-ben rendszeresítették, de 1943-ban kialakították modern, behajthatós, válltámaszos változatát. A gyártás elhúzódásának okát a zárszerkezetben jelentkező, feltételezhetően pótanyag fel175