Folia historica 14

Németh Gábor: A kolozsvári csizmadia céh ónkannája 1633-ból. (Adalékok Erdély reneszánsz ónművességének történetéhez)

A csizmadiák kannájára visszatérve, bővebb figyelmet érdemel a dí­szítése. A vasfogantyúval megosztott felület egyik felén korabeli céhcímer és ornamentika ékeskedik. A másik részt a céh elöljáróinak névsorát megörökítő renoválási felirat tölti ki, amelyet klasszikus szépségű antikva betűkkel met­szettek faz évszázadok erősen megviselték a kannát, többhelyt durva javítás nyoma látható rajta): „RENOV: 1826. ATYA - MESTER BLOZ ISTVÁN BÉ-JÁRÓ = PÁSZTOR ISTVÁN = DROTLEFPÉTER = LOSTÁINER LÁSZLÓ ELSŐ DÉKÁNY KONTZ DÁNIEL M:D: LENGYEL LÁSZLÓ N: CSEGEZI ÁRON IDEJEKBEN" A céh jelvényeit az erdélyi reneszánsz iparművészetben oly gyakori módon olasz koszorúban helyezték el: a legelteijedtebb csizmadia címereknek megfelelően csizmát és a két legjellegzetesebb szerszámot, a bőr simítására használt rézbunkót (musta) és bőrszabókést (bicskia) ábrázol. A jelvények alatt a készítés évét jelző 1633 évszám szerepel. Ugyanebben az elrendezésben tűnnek fel e jelvények a céh 1635-ben metszett latin köriratú pecsétnyomó­ján is. 2 3 Az olasz koszorú köré a két vezető céhmester névbetűit, M.T. és L.M. monogramokat vésték be. Bővebb vizsgálódást érdemelnek az olasz koszorú két oldalán, mint­egy címertartóként elhelyezett szirén-, vagy sellőalakok (4. ábra). Ezek jelleg­zetes ónműves díszítő technikával, flecheléssel készültek. Általában az egész díszítésről elmondható, hogy kivitelezésében meglehetősen sután sikerült, nem üti meg a kanna megformálásának színvonalát. A két szirénnek némi naiv bájt kölcsönöz, hogy a jobb oldali — a reneszánsz kompozíciókban szokásos megformálási móddal ellentétben — hátat fordít az olasz koszorúnak. (Nyil­vánvalóan nem sikerült úgy megvésni a bal oldali szirén tükörképét, hogy az is az olasz koszorúval szembeforduljon.) A motívum elsősorban művészettör­téneti szempontból érdekes. Kiválasztásánál az ónműves nyilvánvalóan előkép alapján dolgozott és Kolozsvár gazdag reneszánsz díszítőművészetéből merít­hetett. Maga a motívum, szirének, torzalakok vagy puttók alkalmazása cí­mertartóként, olasz hatásra a Mátyás kori reneszánsz óta ismeretesek a mi­16

Next

/
Thumbnails
Contents