Folia historica 14
Németh Gábor: A kolozsvári csizmadia céh ónkannája 1633-ból. (Adalékok Erdély reneszánsz ónművességének történetéhez)
niatúrafestészetben és kőfaragványokon egyaránt. A többnyire szimmetrikusan, párban elhelyezett meztelen emberi felsőtesttel ábrázolt, derékon alul haltestben és kacskaringós leveles indákban folytatódó torzlények önálló díszítőelemként is gyakran előfordulnak a XV. század utolsó harmadának és a következő század első felének díszítőművészetében. 2 4 Erdélyben Lázói János gyulafehérvári kápolnájának plasztikus díszítésén (1512) a bibliai alakok mellett színes változatosságban tűnnek fel mitológiai lények (Herakles harca a lernai hidrával, kentaur) és stilizált, szakállas torzfejek, szirénes pilaszterfők, palmettákból kiemelkedő alakok (pl. a kápolna belső kapuján). Az épület sarokpilléreinek vájatolt törzsére szirének teste fonódik. Mindez az olasz reneszánsz erdélyi meghonosodását és egyben átformálódását bizonyítja. Balogh Jolán szavaival „Olyan sajátosságok ezek, amelyek a későbbi erdélyi renaissance ornamentikát is jellemzik." 2 5 A Szamosközy István történetíró által „Erdély első és leghíresebb városának. Erdély szeme világának" nevezett Kolozsvárott, a műveltségük és pompás lakóépületeik miatt dicsért polgárok körében az 1530-as évektől vett nagy lendületet a reneszánsz stílus terjedése. A város kőfaragóműhelyei az egész erdélyi reneszánszra meghatározó hatást gyakoroltak. 2 6 Építészeti tagozatokon itt is meghonosodtak és rendkívül kedveltté váltak a címertartó alakok, szakállas maszkok és torzlények. A gazdag ornamentika bőséges forrásként szolgálhatott a kézműves mesterek díszitőmotívumai számára. 27 Ugyanekkor meglepő hasonlóságot találunk Heltai Gáspár 1575-ben nyomtatott krónikájának címlapján, az alsó lécben, a címertartó puttó két oldalán lévő szirének és a csizmadiák kannájának alakjai között (7. ábra). Mint a kutatás kimutatta, a címlapkép nem eredeti kompozíció. Előképe 1530-ban német nyomdában (Hagenau) készült. 2 8 Csupán részleteiben, a sallangos levelekből formált testek kialakításában üt el a higgadtabban komponált erdélyi analógiáktól. Meg kell jegyezni, hogy a döntően olasz reneszánsz által befolyásolt kolozsvári faragványok levelekből formált torzlényeiben Balogh Jolán is elsősorban német eredetet feltételez. 2 9 A különféle maszkos elemek és groteszkek a XVII. századi erdélyi ónművességben különösen az edények domborművesen öntött részein váltak elmaradhatatlan díszítőelemmé. 3 0 A szirénalakok - némi biblikus és erkölcsi mondandóval társítva — a XVIJI. század végéig szereplői maradtak az erdélyi festett famennyezeteknek 3 1 (8. ábra). Bizonyítva ezzel azt, hogy eleven kölcsönhatás állt fenn az egyes művészeti ágak között. Az erdélyi reneszánszban megjelenő motívumok fokozatosan beépültek az iparművészeti szinten dolgozó ónművesek munkáiba, vagy átformálódva továbbéltek a festőasztalosok művein. 17
