Folia historica 14
Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VII.
1942 közepén, amikor az ipar mozgósítása, a polgári igények egyre nagyobb méretű korlátozása vált jellemzővé, a Honi Ipar az ipar béketermelésre való előkészítéséről az alábbiakat írta: „A kormány álláspontja szerint a magántevékenység mostani, kényszerű korlátozását fokozatosan le kell bontani és vissza kell adni az iparnak és általában a gazdasági életnek a maga természetes mozgási szabadságát, az élet lehetőségét biztosító rugékonyságát." 74 6 Ugyanakkor a valóság újabb és újabb hadiüzemek létesítése. Ezeknek egyike volt a Honvédelmi Kormányzat szorgalmazására alapított Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt., ismertebb nevén PIRT is. A Magyar Általános Hitelbankban Perényi István ismertette a létesítmény részleteit. Ebből megtudjuk, hogy a FFG és a Magyar Pamutipar között Filtex fúzió néven jött létre a megállapodás 5 500 000 pengőért. A Fegyvergyár az új részvénytársaság alapítását nem akarta bankhitelhez kötni, s mivel szabad tőkéje nem volt, az 5 440 000 pengő értékű alaptőkét 54 400 darab 50 pengő névértékű részvény kibocsátásával 2 720 000 pengővel tervezte megemelni. Az eladási árat 110 pengőben határozták meg. A különbséggel, amely 3 264 000 pengőt tett ki, a tartalékalapot kívánták növelni. A manőverezéssel a gyár alaptőkéje 8 160 000 pengőre emelkedett. 74 7 Ezzel eldőlt az a harc, amely még 1941 első felében kezdődött, amikor Németország részéről felmerült a magyar hadügyi kormányzat által is támogatott azon kívánság, hogy a Fegyvergyár a kőbányai zománcgyárat szüntesse meg és a megürülő csarnokokban repülőgépgyárat rendezzen be. E kérdésben a német igényeket támogató vezérigazgatói állásponttal a vállalat vezetőségének több tagja szembehelyezkedett, azzal az indoklással: a terv megvalósítása esetében a vállalatnak egyik legrégibb és úgy bel-, mint külföldön igen sok sikert elért üzemága megszűnne, mégpedig nemcsak a háború tartamára, hanem még az azután következő időre is... 74 8 " Mivel az utóbbi nézetet a vállalat mögött álló Magyar Általános Hitelbank is magáévá tette, csak később, 1942 végén kerülhetett a megvalósítás stádiumába, s a már felfejlődésre képtelen üzem a tervezett havi 15 gép helyett 1943-ban összesen 17 repülőgépet tudott előállítani. Ez a szám 1944 októberéig 32-re emelkedett. A Fegyvergyár, a MÁH és a kormányzat különböző érdek-összefonódottságairól már a korábbiakban említést tettünk. Ennek egyik ékes bizonyítéka az 1942. szeptember 21-én kelt jelentés is, amely beszámolt gr. Károlyi Gyulának, a kormányzó vejének repülőgép-szerencsétlenségéről. Károlyi öt éven át, 1938 és 1942 között a gyár mérnökei közé tartozott. 74 9 A katonai események gyors változása az 1942. június 10-ét követő új német offenzíva megindulása után- Franciaország teljes lerohanása, az orosz164
