Folia historica 14

Cs. Lengyel Beatrix: Az Országgyűlési Múzeum (1923-1949)

tot is, mint annyi más kulturális törekvést, az I. világhárobű törte meg. A háború idején, illetve a háborút követő válságos időszakban mindenkinek egyénileg és a nemzet közösségének egyaránt megvolt a maga katasztrófája, s így a körülmények nem kedveztek a múzeumalapító szándéknak. Ebből következik, hogy a háborút, a forradalmakat követően csupán egyetlen múzeum létesült, a Magyar Kir. Hadimúzeum (1918/19), amelynek létrejötte szorosan kapcsolódott a lezajlott világégéshez. Három évvel később, 1922-ben azonban a nemzetgyűlés 100.000 koronát szavazott meg „parlamenti múzeum létesítésének céljából, melynek alapjául a jelenleg a Nemzeti Múzeumban elhelyezett Deák-szobának a vallásés közoktatásügyi miniszter úr által felajánlott emléktárgyai szolgálnának, s mely idők folytán a magyar közélet nevezetességeinek minden párttekintet nélkül összegyűjtendő ereklyéivel gyarapítva, volna a külföld hasonló intézményeinek megfelelően hivatva a parlamentáris múltunk történelmi jelentőségű vezéralakjai és eseményei iránti kegyelet ápolására, valamint emlékezetesebb parlamenti események megörökítésére."

3 A nemzetgyűlés véglegesen 1923. január 20-i ülésén határozott a múzeum létesítéséről, amely 1929-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, az Országház északi szárnyán. Az ünnepélyes megnyitás napján, január 24-én, a képviselőház ülésén Szinyei Merse Jenő

4 a következőkben fogalmazta meg a múzeum feladatát: „A magyar országgyűlés múzeumára éppen az a különleges feladat vár, hogy plasztikusan, laicusnak és hozzáértőnek, külföldinek és magyarnak egyformán érthető és könnyen hozzáférhető módon illusztrálja és bemutassa a magyar alkotmányos és politikai élet ezeréves szakadatlan folytonosságát s ezzel a külföld köztudatában újból visszaszerezze országunk jelentőségének elismerését, amely ország, ha a kisebb nemzetek közé sorolható is, ezeréves alkotmányos múltjának erős alapjaira belső értékének megfelelő helyet követel a művelt nemzetek társadalmában."

5 A múzeum tevékenységének lehetőségeit alapvetően meghatározta létesítésének időpontja, körülményei és elhelyezése. E tényezők egyrészt, a gyűjtés szempontjából, a minimálisra csökkentették a múzeum esélyeit a 19. század előtti emlékek megszerzésére, másrészt alapvető kötelességévé tették, hogy a kiemelkedő magyar politikusok parlamenti tevékenységének bemutatásával, a magyar törvényhozás valódi és vélt demokratikus vonásainak hangsúlyozásával, a trianoni békeszerződés revíziójára törekvő hivatalos magyar álláspont megerősítését is szolgálja. Az Országgyűlési Múzeum tehát, alapítói szándéka szerint, a magyar politikai élet kiemelkedő személyiségei és eseményei tárgyi, képzőművészeti és dokumentatív jellegű anyagának összegyűjtésére, feldolgozására és kiállí110