Folia historica 13

Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban

az öntött díszek mozgalmas plaszticitása fokozza. A hengeres kannatesten megörökítették a mesterek névsorát: „-HER ZECHMEISTER—IMICHAEL FRUM-|H:VlDOWICS THOMAS-I H: GEORG MÁRKL—|H: ANDREAS SEUBADL-|:1718:" A fedél belsejében jól kivehető a kannagyártó mesteijegye (2. ábra). Egy nyomótőről beütött ovális keretbe foglalt magyar országcímert és — mint a mesterségre utaló jelet — kanna rajzát, felül F.B. monogramot, alul 1710-es évszámot ábrázol. Noha korábban a győri és pozsonyi céh között fennálló szervezeti kapcsolatok és ebből fakadóan az azonos ónjegyek használata alapján (magyar országcímer) a két céh mestereit gyakran összekeverték,

3

5 a jegy biztonsággal feloldható. Franz Ignaz Biernpäck (Biernpeckh, Birnbeckl) pozsonyi mester készítette. Biernpäck kannagyártót először 1707-ben említik Pozsonyban, 1710-ben írták be a mesterkönyvbe (erre utal ónjegyében az 1710-es évszám), 1732-ig maradtak fenn működésére vonatkozó adatok. A mai Szlovákia területén a Nemzeti Múzeum kannáján található jelzéssel, valamint a pozsonyi városcímerrel kombinált ónjegyekkel hitelesített tárgyak maradtak fenn tőle.

3

6 Biernpäck több céhkannát is öntött. A nagyszombati kőműves céh kannáját az érsekújvárihoz hasonló, egy tőből induló, levélkacsokhoz hasonló, hajlított fülvégződés és billentő díszíti. így ezt Biernpäck specialitásának tekinthetjük, más pozsonyi mesternél nem fordul elő. A Pozsonyi Városi Múzeumban őrzött ács céhkannának viszont a lábai készültek az érsekújvárihoz hasonló vagy azzal megegyező öntőformáról. Ugy tűnik, hogy a korabeli Pozsonyban készült ónkannák kiöntőcsapjai egy rézműves műhelyben készültek. Többük formája, kiképzése megegyezik a mészáros céh kannáján láthatóval, rézjegyük is hasonló lehet (HMZ monogram és meztelen lábfej).

3

8 Az együtteshez tartozó céh bizonyságlevél a maga nemében szintén figyelemre méltó dokumentum.

3

9 A papírlapra, német nyelven, gót betűkkel írt oklevél bevezető sorai szerint: „Wir Ehrsames handwerck deren Fleischhacker meistern in dem Marckt Schintau am Waagfluß in Ungarn", azaz a semptei (Schintau, Nyitra megye) mészárosok állították ki a korban szokásos módon és szöveggel, hogy Paul Tullner (Tollner) nagyszombati származású, 24 éves mesterlegény Tollner Antalnál, tehát valószínűleg rokonánál eltöltött 6 év és 6 hónap szolgálatát és rendes magaviseletét bizonyítsák. 1796. február 27én állították ki az Eszterházi birtokokhoz tartozó Semptén (3. kép). „Antoni Tullner Leober tzöchmeister Nebenaj Mtyas Ifjabik Ceh Mister Joannes Rucza Majster" — hitelesítették írásban gyakorlatlan kezükkel, mintegy a céh vegyes etnikai összetételét is bizonyítva. Az iratra rákerült a céhpecsét 60