Folia historica 13

Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban

vörös viasz pecsétlenyomata, amely reneszánsz keretezésű címerpajzson szarvasmarhát ábrázol, elmosódott latin köriratában 1702. évszám szerepel. A semptei céh nem tartozott az Érsekújvár-Verebély-Komjáti céhszövetkezethez. Az irat tanúsága szerint a budai főcéh („Ofener Lad") fennhatósága alatt állt, 1769-ben nyert királyi kiváltságlevelet.

4

0 Figyelmet érdemel a díszes kiállítás, ez a hitelesítő mesterekkel ellentétben gyakorlott kéz munkája. A díszesen kalligrafált kezdősor W betűjének szárait zöld, sárga és piros színű háromszirmú virágok díszítik, bal oldalt tulipánban végződő zsinórdísz fut végig. Benne fehér színű ülő bárány rajza. A bárány - Agnus Dei — gyakran ikonográfiailag is pontos megjelenítésében keresztes zászlóval, vagy Keresztelő Szt. János képe szintén a mészáros jelvények közé tartozott. Magyarországon előfordul pl. a Pest, Pilis és Solt megyei mészárosok 1696-ból fennmaradt pecsétjén, vagy a veszprémi céh pecsétjein.

4

1 Az oklevelet felül középen korabeli viseletbe öltözött vándorlegény festett képe díszíti. Fekete csizmát, prémezett kék mentét, piros dolmányt, fején kucsmát visel. Derekán szlovákos viselet szerint rojtos kendő. A bizonyságlevelek (Testimonialis, Kundschaft, Bizonyságtévő levél, Tanulólevél) a céhben dolgozó, de a kötelező vándorlás során továbbálló legények szakképzettségének, jó magaviseletének tanúsítására szolgáltak. Kezdetben a sempteihez hasonló, kézzel írt, díszesen kiállított iratok készültek. Nagyobb településeken a XVIII-XIX. század fordulójától terjedtek el az egyszerűbb, nyomtatott vagy metszetes városképpel díszített változatok. Kisebb településeken azonban még sokáig népies ízű, kézzel írt és díszített példányokat állítottak ki. Kötelező használatukat a Német Római Birodalom kézművesipari rendeletének 2§-a írta elő 1731-ben. A külországbeli vándorlás és az udvar egységesítő céhpolitikája következtében Magyarországon is általánosan elteijedtek

4

2 Mint az 1652-es privilégiumlevél is bizonyítja, használatuk Magyarországon már a XVII. században is megvolt, alkalmazták a mészárosok is. Az első artikulus szerint a céhbe lépő legénynek „szűkség hogy mindeneknek elűtte bőcsűletes nemzetség, és tanuló levele légyen". A tanulóévek kiteltével a mester „bőcsőlettes tanuló Levelet" adott a kiszolgált legénynek, amelyet a céhnek is bemutattak, és két arany lefizetése után megpecsételték a céh pecsétjével (X. artikulus). A céhegyüttes a céhek 1872-ben történt feloszlatása után került Czuczor Ferenc tiszteletbeli céhmester tulajdonába.Czuczor 1867-től 1872-ig és 1873-tól 1883-ig viselte polgármesteri tisztségét 4

3 E funkciója következtében választották a megtisztelő posztra. A család történetéről helyi források hiányában nem ismerünk több adatot, valószínűleg Czuczor Gergely rokonságához tartoztak.

4

4 61"