Folia historica 13
Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban
A nagyméretű, puritán megformálású céhláda a XVIII. század második felében készült. 2 7 (1. kép). Anyaga tölgyfa. Felépítésében a céhládák jellegzetes szerkezetét követi. Alapzata 4 darab egyszerű, párnás tagozatból kialakított lábon áll. A ládatest homlokzatát a magyar népies barokk bútorművességből jól ismert két kazettaszerűen mélyített mező díszíti, peremén aszimmetrikusan megformált, csigavonalban kanyarodó keretszegéllyel. Az oldallapokat szintén egy-egy ilyen díszítmény tölti ki. A homlokzat közepén a kulcsnyílás vasverete, az oldallapokon kovácsoltvas fogantyúk találhatók. A kovácsolt alkatrészeket, a fogantyúk vereteit, a vasalást és a zárházakat kovácsolt és vésett, szokványos barokk leveles ornamentika borítja. A láda fedele hullámvonalban tetőszerűen kiemelkedik. Belsejében kis rekesz található, amely a fedél középső elemének elmozdítása útján nyitható, ez utóbbi durva megmunkálású pótlás. A láda fedelének belső lapján fehér festékkel készült, elmosódott felirat olvasható: „+M+B" monogram, alatta 184. . . évszám. A láda bal oldallapjához építve - a céhládákban szokásos módon a kisebb tárgyak számára készült -, fiókocskák és felfelé nyíló rekesz húzódnak meg. A céhláda az egyszerűbb felépítésű, dísztelenebb kivitelű céhtárgyak közé tartozik, céhjelvények nem találhatók rajta. Jó arányai mégis harmonikus felépítésű tárggyá avatják. A népies barokk stílus a korábbi architektónikus felépítést felváltva lett a XVIII. századi magyarországi céhládák jellegzetessége. 2 8 Az 1652-es privilégiumlevél V. artikulusa szerencsés módon megőrizte a korábbi céhláda emlékét: „Az Czéhnek két kőlomb kűlcsű (sic!) ládája legyen a melyben az Czehnek szokás szerént való minden Juvedelme azon Czehnek kőzonseges Javara meg tartassék, és őréztessék; Az kulcsnak edgyike az egy őrőg Mesternek kézinél, á másik kulcs az más Mester kézinél tartatván." Az idézet is bizonyítja, a ládában őrizték a céh pénzét. Mint sok más céh iratai között is olvasható, a büntetéspénzeket a „céhládába" fizették, itt őrizték a mestertaxából befolyt összeget is. A láda féltett kincsei közé tartozott a privilégiumlevél, a mesternévsorokat tartalmazó „Czéhkönyve", a pecsétnyomó és a céh egyéb értéktárgyai. Jelentősége azonban túlnőtt ezen, a céhtagok erkölcsi, anyagi és mesterségbeli öszszetartozásának, a céhnek mint testületnek szimbólumává lett. Komoly szertartásossággal előtte folyt a céhélet valamennyi eseménye, szinte vallásos tisztelet övezte. 2 8 Ezzel magyarázható, hogy bizonyos esetekben a céhjelvények mellett az ábrázolásokra is felkerült, mint pl. a Nemzeti Múzeum egyik ónból készült kádár tálján „Zunft Lade" felirattal. 3 0 A következő tárgy a céh pecsétnyomója, a XIX. század első felében készült, talán éppen a céhprivilégiumok 1820-as megújítása alkalmával 3 1 58
