Folia historica 13

Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban

A nagyméretű, puritán megformálású céhláda a XVIII. század második felében készült. 2 7 (1. kép). Anyaga tölgyfa. Felépítésében a céhládák jel­legzetes szerkezetét követi. Alapzata 4 darab egyszerű, párnás tagozatból ki­alakított lábon áll. A ládatest homlokzatát a magyar népies barokk bútor­művességből jól ismert két kazettaszerűen mélyített mező díszíti, peremén aszimmetrikusan megformált, csigavonalban kanyarodó keretszegéllyel. Az oldallapokat szintén egy-egy ilyen díszítmény tölti ki. A homlokzat közepén a kulcsnyílás vasverete, az oldallapokon kovácsoltvas fogantyúk találhatók. A kovácsolt alkatrészeket, a fogantyúk vereteit, a vasalást és a zárházakat kovácsolt és vésett, szokványos barokk leveles ornamentika borítja. A láda fedele hullámvonalban tetőszerűen kiemelkedik. Belsejében kis rekesz ta­lálható, amely a fedél középső elemének elmozdítása útján nyitható, ez utóbbi durva megmunkálású pótlás. A láda fedelének belső lapján fehér festékkel készült, elmosódott felirat olvasható: „+M+B" monogram, alatta 184. . . évszám. A láda bal oldallapjához építve - a céhládákban szokásos módon a kisebb tárgyak számára készült -, fiókocskák és felfelé nyíló re­kesz húzódnak meg. A céhláda az egyszerűbb felépítésű, dísztelenebb kivitelű céhtárgyak közé tartozik, céhjelvények nem találhatók rajta. Jó arányai mégis harmo­nikus felépítésű tárggyá avatják. A népies barokk stílus a korábbi architek­tónikus felépítést felváltva lett a XVIII. századi magyarországi céhládák jel­legzetessége. 2 8 Az 1652-es privilégiumlevél V. artikulusa szerencsés módon megőrizte a korábbi céhláda emlékét: „Az Czéhnek két kőlomb kűlcsű (sic!) ládája legyen a melyben az Czehnek szokás szerént való minden Juve­delme azon Czehnek kőzonseges Javara meg tartassék, és őréztessék; Az kulcsnak edgyike az egy őrőg Mesternek kézinél, á másik kulcs az más Mes­ter kézinél tartatván." Az idézet is bizonyítja, a ládában őrizték a céh pén­zét. Mint sok más céh iratai között is olvasható, a büntetéspénzeket a „céh­ládába" fizették, itt őrizték a mestertaxából befolyt összeget is. A láda féltett kincsei közé tartozott a privilégiumlevél, a mesternévsorokat tartal­mazó „Czéhkönyve", a pecsétnyomó és a céh egyéb értéktárgyai. Jelentősé­ge azonban túlnőtt ezen, a céhtagok erkölcsi, anyagi és mesterségbeli ösz­szetartozásának, a céhnek mint testületnek szimbólumává lett. Komoly szertartásossággal előtte folyt a céhélet valamennyi eseménye, szinte val­lásos tisztelet övezte. 2 8 Ezzel magyarázható, hogy bizonyos esetekben a céhjelvények mellett az ábrázolásokra is felkerült, mint pl. a Nemzeti Mú­zeum egyik ónból készült kádár tálján „Zunft Lade" felirattal. 3 0 A következő tárgy a céh pecsétnyomója, a XIX. század első felében készült, talán éppen a céhprivilégiumok 1820-as megújítása alkalmával 3 1 58

Next

/
Thumbnails
Contents