Folia historica 13

Németh Annamária-Németh Gábor: Az érsekújvári mészáros céh emlékei a Magyar Nemzeti Múzeumban

pl. Esztergomban és Óbudán.

1

4 A pozsonyi céh 1376-ban kelt kiváltsága (Ordnung der Pressburger Fleischhacker) szerint 28 mester, illetve mészárszék működött a városban, két felesketett mester és egy városi tanácsnok, azaz a húslátók ellenőrizték a kimérésre kerülő hús minőségét, a rossz húst árulókat keményen megbüntették.

1

5 A középkori Magyarországon a városi mészáros mesterség az élelmiszeriparon belül, de az összes iparágak között is a legnépesebb és egyben a legjövedelmezőbb, legnagyobb tekintélyt biztosító szakmák közé számított. így volt ez a XV. századi Budán is, ahol a budai, felhévizi mészárosok a hús és a bőr árusítása révén a legnagyobb vagyonnal és tekintéllyel bíró iparosok közé tartoztak. Jelentőségüket megtartották a török kiűzése után, a XVIII. században is.

1

6 Nagy számuk a XV századi mezővárosokra is jellemző volt, különösen azokban az oppidumokban, amelyek állatkereskedelemmel foglalkoztak.

1

7 A mészáros mesterség hasonló jelentőséggel bírt Érsekujvárott és több Nyitra megyei mezővárosban. A város marhakereskedelemben betöltött szerepét már említettük. Erre vonatkozóan fontos adatokkal szolgálna a Nyitra megyei mészárosok 1562-ből való, megsemmisült privilégiuma, amely egykor a Nemzeti Múzeum levéltárában volt.

1

8 A legkorábbi fennmaradt dokumentum, az 1651-ből származó kiváltságlevél számos céhszervezeti kérdést világít meg. Viszonylag korai volta és művelődéstörténeti vonatkozásai indokoltá teszik részletesebb ismertetését. Az ELTE Könyvtárában lévő példány, a Bécsben 1652. június 6-án kiállított III. Ferdinándtól származó latin nyelvű privilégium 1706-ban kelt, valószínűleg Oslán oppidum nótáriusától származó fordítása.

1

9 Az 1652-es artikulusokat — jóllehet az érsekújvári céh privilégiumaiként tartják azokat számon — több település kapta. Mivel bevezetőjében több helység mészáros mesterei által a királyhoz benyújtott korábbi céhartikulusok megerősítéséről esik szó, előzményét az 1652-es Nyitra megyei privilégiumban sejthetjük: „Érsek Ujvarban Nitra Varmegyiben, Mészáros Mihály, Balas és György: Komiatin, Mészáros Adám Istvany és, György: Verebélt, Bars Varmegyiben Czerő alias Barsoni Bálás, és Mészáros András Mészáros Mátyás Mészáros Ianos, Mészáros Peter, és Mészáros Marton, és azon nevezett két Vármegyiben tőb lakos Mészáros tob embereknek személyekben dicsiretes erkőlcseknek közönséges jókat illető hasznos rend tartásoknak folyamatára, egy igaz tarsaságnak Czehek kiterjesztésére Deák nyelvin ez alab iratot Negyven őtt Articulusok bé nyuttotván mellyeket minden benne foglaltt czikkelével edgyűtt hogy necsak levelünkben vétetnénk, es meg erősítenénk lőtt hogy azon Mészáros Mester embereknek minden maradikjok és a mi kegyeiműnk altal egy igaságban 54