Folia historica 13

Temesváry Ferenc: Fejezetek a Magyar Fegyvergyár történetéből VI.

miniszter Hitlerrel folytatott tárgyalásai alkalmával — 1941 januárjában — vetette fel a magyar hadigépezet ügyét, de Hitler elzárkózott, mondván: „A magyarok ama kívánságát, hogy támogassa a honvédség felszerelését és fel­fegyverzését, azért nem tudja most teljesíteni, mert minden felszerelési anyag a német haderő fejlesztésénél szükséges." 66 4 Tovább szűkült annak a gép, műszer, licence anyagnak a köre, aminek kivitelét Németország ko­rábban még engedélyezte. 1941 februárjában a FFG vámmentességet kért elektromos meghajtású körcsiszolókra és tartozékaira, acéltárgyak hőkezelésére alkalmas automatikus szabályozó berendezéssel csatlakoztatható sósfürdő kemencére, egy gyors­acél fémolvasztásra szolgáló indukciós -elektromos fűtésű grafitrúd kemencé­re, lemezhengerlésre alkalmas hideghengerlő gépre, elektromos huzalhegesztő­re, olajtalanító centrifugára, négy hidraulikus fémfűrészre, egy lemezszalag izzókemence teljes felszerelésére, 300 és 475 kg-os légkalapácsra, különleges marógépekre, automata esztergapadokra. A vámmentességi kérelem kiterjedt még 4000 adogatólemez rugóra, amelyet a Steyr Werke A.G. cégtől kívántak átvenni és 4000 töltővesszőre, amelynek szállítására a Mauser Werke A.G. Oberndorf vállalkozott. Ezen utóbbi két tételt Magyarországon nem gyártot­ták és egy sürgős külföldi megrendelés szállításukat indokolttá tette. Való­jában nem is vételről, hanem kölcsönről volt szó, amelyet egy későbbi időben meginduló magyar gyártásból kívántak visszaszolgáltatni. 66 5 A kényszerbefektetés tehát jelentős volt, de kérdésessé vált, hogy az egyre súlyosabban jelentkező nyersanyaghiány lehetővé teszi-e ezen gépek termelésbe állítását. A mondottakat támasztja alá az 1898/40 M., 7, 9 mm-es! Mauser lőszerre megrendelt 60 000 ismétlő puska esete. Az ágyazáshoz szük­séges 700 km 3 diófapallót is csak országos tartalékból tudták megszerezni. 666 A megrendelések nagy részét a HAGYVIG - Magyar Királyi Hadi­anyaggyár Vezérigazgatósága - koordinálta. Ezt a hivatalt 1941. április 1-vel átszervezték, s HAGY, Hadianyaggyár - teljes néven Magyar Királyi Állami Hadianyaggyár - elnevezés alatt honvédségi intézménnyé lett. Hitelügyle­teket bonyolított, nyersanyagot szerzett be, ellenőrizte az előlegeket, a hadianyag kivitelét és behozatalát. 66 7 1941-ben a Kincstár egyre következetesebben kísérletet tett az árak leszorítására. Ennek érdekében az üzemek, az árkormánybiztos vizsgálata előtt, a kiszámlázott összegek 70%-át kaphatták csak meg. így remélték biz­tosítani, hogy a megállapított haszon a kisiparosok esetében 6%-nál, míg a gyárak és üzemek viszonylatában 3%-nál ne legyen magasabb. Az árkalkulá­ció ellenőrzése során az árkormánybiztos közegei a gyakorlatban még az 191"

Next

/
Thumbnails
Contents